{"id":10747,"date":"1999-06-28T11:06:00","date_gmt":"1999-06-28T09:06:00","guid":{"rendered":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/?page_id=10747"},"modified":"2020-10-12T11:35:41","modified_gmt":"2020-10-12T09:35:41","slug":"szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/","title":{"rendered":"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n"},"content":{"rendered":"
[vc_row][vc_column][vc_column_text]\u00c9GERH\u00c1ZI IMRE<\/strong><\/p>\n

\u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel szem\u00e9lyesen most tal\u00e1lkozom el\u0151sz\u00f6r, e besz\u00e9lget\u00e9ssorozatnak \u00e9s k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00fcnk, Arany Lajos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsam neves fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, 1992 \u00f3ta a Hortob\u00e1gyi Alkot\u00f3t\u00e1bor vezet\u0151je, k\u00e9pei szerepeltek m\u00e1r moszkvai, toki\u00f3i, n\u00e9met, francia, finn, lengyel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, festm\u00e9nyeit \u0151rzik m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n egyar\u00e1nt.<\/p>\n

Hetvenes \u00e9veidben j\u00e1rsz, k\u00e9rlek, hogy id\u00e9zd meg mindazt, ami \u0151seidr\u0151l, gyermekkorodr\u00f3l, \u00e9letedr\u0151l, tov\u00e1bbi terveidr\u0151l itt \u00e9s most eszedbe jut.<\/b><\/p>\n

\u0150seim mind a k\u00e9t \u00e1gon mez\u0151gazdas\u00e1ggal foglalkoztak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00fck- \u00e9s nagysz\u00fcleim. Hajd\u00fahadh\u00e1zon laktak valamennyien, itt nagyon ismert volt az \u00c9gerh\u00e1zi-csal\u00e1d, anyai nagyap\u00e1m, P\u00e9ntek Istv\u00e1n \u0151sei k\u00f6z\u00f6tt hajd\u00fakapit\u00e1ny is tal\u00e1lhat\u00f3. Apai nagyany\u00e1mat Hajd\u00fanak h\u00edvt\u00e1k, az \u0151 csal\u00e1djuk is nevezetes. Eleinte tehet\u0151s emberek voltak az \u0151seim, de mert sok volt a gyerek, oszt\u00f3dott a vagyon, mindig kisebb-kisebb parcella jutott, az \u00e9n sz\u00fcleim telk\u00e9t m\u00e1r \u00e1t lehetett ugrani, ak\u00e1r a Bekkerben, ak\u00e1r a G\u00e1bor-, ak\u00e1r a V\u00e9nkertben, erre-arra, ezeken k\u00e9s\u0151bb \u00e9n is dolgoztam.<\/p>\n

Az apai \u00f6r\u00f6ks\u00e9gb\u0151l Viden is kaptunk egy hold f\u00f6ldet, szomsz\u00e9daink ap\u00e1m testv\u00e9rei voltak, erre a telekre sz\u00edvesen eml\u00e9kszem. Tizennyolc kilom\u00e9tert tett\u00fcnk meg gyalog Hadh\u00e1zr\u00f3l, mire ki\u00e9rt\u00fcnk, ap\u00e1m eg\u00e9sz nap kap\u00e1lt, \u00e9n pedig seg\u00edtettem neki, amit tudtam. Est\u00e9nk\u00e9nt visszagyalogoltunk \u00e9s ez gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt. J\u00f6tt\u00fcnk az \u00faton hazafele a d\u0171l\u0151utak mellett kitaposott gyalogutakon, \u00e9desap\u00e1m mindig besz\u00e9lt. Mendeg\u00e9lt\u00fcnk, egyik kez\u00e9vel a kezem fogta, m\u00e1sik kez\u00e9vel a kap\u00e1t, k\u00f6zben mes\u00e9lt a csillagokr\u00f3l, megmutogatta a Fiasty\u00fakot, a G\u00f6nc\u00f6lt, besz\u00e9lt a csal\u00e1dr\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9desapj\u00e1r\u00f3l, a szomsz\u00e9dokr\u00f3l, a vil\u00e1gr\u00f3l. Amit tudok, mind t\u0151le tanultam. \u00c9desap\u00e1m kit\u0171n\u0151 tanul\u00f3 volt az iskol\u00e1ban, de nagyap\u00e1m az \u00f6kr\u00f6k miatt nem engedte tov\u00e1bb tanulni, dolgoznia kellett a tin\u00f3k, \u00f6kr\u00f6k, mellett. Dancsi doktor, aki orvos lett Hadh\u00e1zon, azt mondta egyszer, mikor m\u00e1r nagy voltam, hogy Imre, a maga \u00e9desapj\u00e1nak \u00f6tsz\u00f6r annyi esze volt, mint nek\u00fcnk egy\u00fctt az oszt\u00e1lyban.<\/p>\n

Apai nagyap\u00e1m kor\u00e1n \u00f6zvegyen maradt, nem is n\u0151s\u00fclt \u00fajra, a gyerekeket, Eszti n\u00e9n\u00e9met, G\u00e1bor \u00e9s B\u00e1lint b\u00e1ty\u00e1mat egyed\u00fcl nevelte a Bercs\u00e9nyi utc\u00e1ban. Egy rokont ap\u00e1m gyakran emlegetett, \u00c9gerh\u00e1zi Jakabot, a kis fekete sub\u00e1st, aki presbiter is volt, kint lakott egyed\u00fcl a saj\u00e1t tulajdon\u00fa tany\u00e1j\u00e1n. Titokzatos embernek sz\u00e1m\u00edtott, tudott latinul, t\u00f6r\u00f6k\u00fcl, senki se hallott r\u00f3la semmit, egyszercsak megjelent a tany\u00e1n, k\u00e9s\u0151bb bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a Kazinczy utc\u00e1ba, j\u00e1rt a templomba, az iskolamestert latinb\u00f3l \u0151 jav\u00edtgatta ki. Fekete sub\u00e1t hordott, ami k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa emberekn\u00e9l nem volt divat akkoriban. Azt\u00e1n ahogy hirtelen megjelent, olyan v\u00e1ratlanul t\u0171nt el, m\u00e9g el\u00e9g fiatalon.<\/p>\n

Nagyap\u00e1m a szaruf\u00e1ba t\u0171zve \u0151rizte azt a nemesi oklevelet, amit Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelemt\u0151l kapott az \u00c9gerh\u00e1zi-csal\u00e1d, s ami k\u00e9s\u0151bb a Debreceni Lev\u00e9lt\u00e1rba ker\u00fclt.<\/p>\n

Hajd\u00fa Eszter nagyany\u00e1mra nem eml\u00e9kszem, mert kor\u00e1n meghalt, apai nagyap\u00e1mra is csak nagyon-nagyon hom\u00e1lyosan, \u0151t \u00c9gerh\u00e1zi B\u00e1lintnak h\u00edvt\u00e1k. \u00c9desap\u00e1m mes\u00e9lte, hogy nagyap\u00e1m engem egy\u00e9ves koromban megitatott borral, \u00e9n \u00e1ll\u00edt\u00f3lag nyakaltam. Erre mondta nagyap\u00e1m, hogy j\u00f3 gyerek lesz ebb\u0151l, tal\u00e1n m\u00e9g pap is, mert \u00fagy issza a bort, mint a vizet. Csal\u00e1dunkban k\u00fcl\u00f6nben mindenki reform\u00e1tus volt.<\/p>\n

Ment\u00fcnk egyszer a laposon kereszt\u00fcl a G\u00e1bor-kertbe. Baloldalt volt a cig\u00e1nyt\u00e1bor, jobbra meg egy nagy legel\u0151. Megjelent az \u00e9gen egy k\u00e9tsz\u00e1rny\u00fa rep\u00fcl\u0151g\u00e9p. Nagyap\u00e1m odasz\u00f3lt nekem: na n\u00e9zd csak, Imrus, odan\u00e9zz, h\u00e1t hol az Istenbe van a l\u00fa? L\u00fa n\u00e9lk\u00fcl hogy mehetett az oda fel? Neked jobb a szemed, mereszd csak kifele, hol van az a l\u00fa? \u00dagy halt meg szeg\u00e9ny, sose hitte el, hogy nem l\u00f3 vitte fel a rep\u00fcl\u0151t.<\/p>\n

Anyai nagyany\u00e1mra, P\u00e9ntek S\u00e1ndorn\u00e9 Ga\u00e1l Zs\u00f3fi\u00e1ra jobban eml\u00e9kszem, sok\u00e1ig \u00e9lt, kilencven \u00e9ves is elm\u00falt, amikor meghalt. Az \u00e9n any\u00e1m, P\u00e9ntek Erzs\u00e9bet az \u0151 gyermek\u00fck. Anyai nagyany\u00e1m egyszer\u0171 asszony volt, aki azonban minden ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt. T\u00edzn\u00e9l t\u00f6bb gyereket sz\u00fclt. Sokat emlegette az aranysz\u00e1j\u00fa M\u00f3zsit, hogy nem r\u00e9gen j\u00e1rt itt. Fogalmam se volt, hogy kir\u0151l besz\u00e9l. M\u00e1r polg\u00e1riba j\u00e1rtam, amikor olvastam Ga\u00e1l M\u00f3zes \u00edr\u00e1sait, ekkor mondta nagyany\u00e1m, hogy bizony, \u0151 a M\u00f3zsi, aki nagyon szerette a szalonn\u00e1t, keny\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl ette. Ga\u00e1l M\u00f3zes nagyany\u00e1mnak \u00e9des unokatestv\u00e9re volt.<\/p>\n

P\u00e9ntek S\u00e1ndor nagyap\u00e1m tehet\u0151s gazd\u00e1lkod\u00f3 h\u00edr\u00e9ben \u00e1llt. \u0150 \u00e9s h\u00e1rom fia, Pista, Feri, Lajos egy\u00fctt szolg\u00e1ltak a gal\u00edciai fronton. Jelentett\u00e9k Albert f\u0151hercegnek, hogy van itt egy n\u00e9pfelkel\u0151 a hajd\u00fas\u00e1gb\u00f3l, h\u00e1rom fi\u00e1val, vit\u00e9z katon\u00e1k, husz\u00e1rok, igazi, beleval\u00f3 h\u0151s\u00f6k. Albert f\u0151herceg k\u00f6z\u00f6lte, hogy szeretn\u00e9 \u0151ket l\u00e1tni. Nagyap\u00e1m n\u00e9met\u00fcl jelentette, hogy megjelent a h\u00e1rom fi\u00e1val. A f\u0151herceg lekezelt vel\u00fck s azt mondta: akinek ilyen h\u00e1rom takaros fia itt van, azt az embert mi hazaengedj\u00fck. Nagyap\u00e1m tiltakozott. Istv\u00e1n b\u00e1ty\u00e1m, aki k\u00e9s\u0151bb, fogs\u00e1gban perfekt\u00fcl megtanulta az oroszt, megsz\u00f3lalt n\u00e9met\u00fcl, amit szint\u00e9n tudott. (\u0150 a Cserebog\u00e1r malomban volt m\u00e1zs\u00e1s a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt.) Azt mondta az apj\u00e1nak, hogy ides, maga csak menjen haza, maga ne maradjon itt, mert tudjuk mi, hogy maga m\u00e9rt akar itt maradni, mag\u00e1nak itt van ez a lengyel n\u0151, ez\u00e9rt nem akar maga hazamenni. Nagyap\u00e1m meg r\u00e1sz\u00f3lt, fogd be a sz\u00e1d, te taknyos, semmi k\u00f6z\u00f6d hozz\u00e1, te csak a magad\u00e9val t\u00f6r\u0151dj! De a h\u00e1rom fi\u00fa csak kij\u00e1rta, hogy apjuk obsitot kapjon, nagyap\u00e1mnak teh\u00e1t haza kellett j\u00f6nni. Istv\u00e1n azt\u00e1n szolg\u00e1lt a Kolcsak-f\u00e9le seregben, szolg\u00e1lt az oroszokn\u00e1l is, valahol Mandzs\u00fari\u00e1ba ker\u00fclt, onnan Jap\u00e1nba, Amerik\u00e1ba, istentelen nagy utak v\u00e9g\u00e9n, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n vagy \u00f6t \u00e9vvel \u00fagy ker\u00fclt haza, hogy egyszer\u0171en megjelent otthon az ajt\u00f3ban. Bel\u00e9pett, k\u00f6sz\u00f6nt, hogy aggyon isten, h\u00e1t megj\u00f6ttem. Nagyap\u00e1m nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, odament hozz\u00e1, lekevert neki egy nagy pofont. B\u00fcd\u00f6s k\u00f6ly\u00f6k, mit tett\u00e9l velem? Azt a sz\u00e9gyent, hogy hazazsuppoltak a frontr\u00f3l. Nagyany\u00e1m meg ott sip\u00e1kolt, hogy m\u00e9rt kell ezt a gyereket b\u00e1ntani, v\u00e9gre megj\u00f6tt, ki tudja, merre j\u00e1rt szeg\u00e9ny.<\/p>\n

Mikor any\u00e1m sz\u00fcletett, akkor a legid\u0151sebb l\u00e1nytestv\u00e9re, Zsuzsa n\u00e9n\u00e9m is sz\u00fclt egy kisl\u00e1nyt, \u00e9s hogy mehessen Zsuzsa n\u00e9n\u00e9m a mez\u0151re dolgozni, nagyany\u00e1m szoptatta any\u00e1mat is, meg az unok\u00e1t is. \u00c9desany\u00e1mnak ekkor lett tejtestv\u00e9re a k\u00e9s\u0151bbi hadh\u00e1zi cig\u00e1nyvajda. Ugyanis beh\u00edvt\u00e1k katon\u00e1nak a cig\u00e1nyvajd\u00e1t, a kis G\u00e9za apj\u00e1t. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, piros csizm\u00e1ja, z\u00f6ld nadr\u00e1gja, barna zek\u00e9je, s\u00e1rga kalapja, nagy, pedrett bajusza volt, nyakkend\u0151t nem hordott, peckesen j\u00e1rt, sz\u00e9p feh\u00e9r ing\u00e9t mindig gombolatlanul hordta. Ez a vajda meghalt a fronton. A G\u00e9za fi\u00fa lett az ut\u00f3dja, apja ruh\u00e1it hordta, rendet tartott a cig\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt, nagyobb szava volt akkor a vajd\u00e1nak, mint a csend\u0151rnek. K\u00e1r, hogy ma nincsenek ilyen nagyszer\u0171 vajd\u00e1k. Nos, meghalt G\u00e9za \u00e9desanyja is, nagyany\u00e1m pedig kisl\u00e1nya \u00e9s unok\u00e1ja mellett az \u00e1rv\u00e1t, G\u00e9z\u00e1t is egyid\u0151ben szoptatta. Volt teje nagyany\u00e1mnak, volt mib\u0151l. G\u00e9za b\u00fcszke volt a tejtestv\u00e9rs\u00e9gre. Mikor m\u00e1r Debrecenben laktunk, n\u00e9ha G\u00e9za is megjelent a B\u00e1thory utc\u00e1ban, besz\u00f3lt hozz\u00e1nk, hogy Erzsi testv\u00e9rem, Erzsike, gyere csak. Any\u00e1m meg neki: mi van, G\u00e9za, gyere be! G\u00e9za csak egy poh\u00e1r vizet k\u00e9rt, megitta, azt\u00e1n elment. Any\u00e1m \u00e9s G\u00e9za nagyon kedvesen tartott\u00e1k a tejtestv\u00e9ris\u00e9get. B\u00fcszke vagyok r\u00e1, hogy az \u00e9n egyszer\u0171 sz\u00fcl\u0151m is olyan tisztelettel \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9ssel tartotta ezt a tejtestv\u00e9rs\u00e9get. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t k\u00fcl\u00f6nben \u00e9n is megtanultam cig\u00e1nyul. Mikor ap\u00e1m a sz\u0151l\u0151t kar\u00f3zta, odasz\u00f3lt nekem, hogy szaladjak el a s\u00e1torba, mondjam meg ezt vagy azt a Bog\u00e1r Lajinak, aki vit\u00e9zs\u00e9gi \u00e9rmes cig\u00e1ny volt, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban t\u00fcntett\u00e9k ki. Ennek a Lajinak volt egy fia, a Toj\u00e1sos, az\u00e9rt h\u00edvt\u00e1k \u00edgy, mert megette a ty\u00fakok al\u00f3l a toj\u00e1sokat, akkor is, ha m\u00e1r mozogtak benn\u00fck a kiscsirk\u00e9k. Toj\u00e1sos velem egy id\u0151s volt. Laji hordta a kar\u00f3t ap\u00e1mnak a sz\u0151l\u0151ben, mi meg gyerekek a d\u0171l\u0151\u00faton j\u00e1tszottunk, ekkor tanultam meg sok sz\u00f3t cig\u00e1nyul. J\u00f3 j\u00e1tsz\u00f3pajt\u00e1sok voltunk, big\u00e9zt\u00fcnk, fadarabokat hajig\u00e1ltunk \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\n

\u00c9desap\u00e1m 1896-ban, \u00e9desany\u00e1m pedig 1898-ban sz\u00fcletett. \u00c9desap\u00e1m 1966-ban halt meg. \u00c9desany\u00e1m sok\u00e1ig \u00e9lt m\u00e9g ut\u00e1na, kilencven \u00e9ves elm\u00falt, amikor 1993-ban csendesen elaludt. Addig szinte alig volt beteg.<\/p>\n

Ti h\u00e1nyan vagytok testv\u00e9rek?<\/b><\/p>\n

N\u00e9gyen voltunk, h\u00e1rom fi\u00fa meg egy l\u00e1ny.
\nHajd\u00fahadh\u00e1zon laktunk 1936-ig. Ap\u00e1m volt bandagazda, els\u0151 kasz\u00e1s, napsz\u00e1mos, k\u00f6zben a saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00e9t is dolgozta.<\/p>\n

Mennyi volt a saj\u00e1t f\u00f6ldetek?<\/b><\/p>\n

Sz\u0151l\u0151st\u0151l, mindenest\u0151l kb. hat hold. Tartottunk egy tehenet, n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3j\u00f3sz\u00e1got, lovunk nem volt. \u00c9desany\u00e1m nem sokat olvasott, \u00e9desap\u00e1m azonban rendszeresen olvasta az \u00fajs\u00e1got, n\u00e9ha k\u00f6nyvet is, ha valami \u00e9rdekes volt, akkor felolvasta vagy elmes\u00e9lte \u00e9desany\u00e1mnak, egy\u00fctt s\u00edrtak vagy egy\u00fctt nevettek a hallottakon. J\u00f3 h\u00e1zass\u00e1g volt az \u00f6v\u00e9k\u00e9, j\u00f3l \u00e9rezt\u00e9k magukat. Sokszor eszembe jut, hogy \u00e9n olyan sz\u00e9pen szerettem volna \u00e9lni, ahogy \u0151k \u00e9ltek, sajnos, nekem ez nem siker\u00fclt. \u00c9desany\u00e1m mindig sz\u00e9pen besz\u00e9lt \u00e9desap\u00e1mmal, soha egy rossz sz\u00f3t nem mondott neki, kiv\u00e9ve azt az esetet, amikor a polg\u00e1ri iskol\u00e1ban kaptam egy int\u0151t, elvesztettem a tand\u00edjmentess\u00e9gemet, ap\u00e1m pedig \u00fagy begurult, hogy felkapta a maga csin\u00e1lta kisssz\u00e9ket a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l fogva, azzal d\u00f6ngette a h\u00e1tamat. Levert a f\u00f6ldre, any\u00e1m pedig ott ugr\u00e1lt, hogy jaj Istenem, agyon\u00fct\u00f6d ezt a gyereket, jaj, \u00f6sszet\u00f6r\u00f6d a csontj\u00e1t, Imre, hagyd m\u00e1r abba. Ap\u00e1m r\u00e1ripakodott: elhallgass, mert t\u00e9ged is megverlek \u00fagy, hogy megemlegeted. Meg\u00e9rdemli a b\u00fcd\u00f6s k\u00f6ly\u00f6k.<\/p>\n

Sose n\u00e9zte meg senki, hogy mikor, mennyit tanulok, egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6r\u0151dtek a gyerekek tanul\u00e1s\u00e1val, m\u00e9gis, egyik \u00f6cs\u00e9met kiv\u00e9ve, minden gyerek kit\u0171n\u0151 tanul\u00f3 lett. Ap\u00e1mat annyi \u00e9rdekelte csup\u00e1n, hogy van-e tand\u00edjmentess\u00e9g vagy nincs.<\/p>\n

Ap\u00e1m szeretett volna a vas\u00fathoz ker\u00fclni, de ott sok\u00e1ig nem volt \u00e1ll\u00e1s. El\u0151sz\u00f6r a kramp\u00e1csol\u00f3khoz ker\u00fclt, azt\u00e1n a szered\u00e1sokhoz, m\u00edg valaki id\u0151vel fel nem figyelt r\u00e1. Kiemelt\u00e9k a p\u00e1lyamunk\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl, bevitt\u00e9k a M\u00c1V-igazgat\u00f3s\u00e1gra, a nyomd\u00e1ban kapott munk\u00e1t. Prec\u00edz dolgokat b\u00edztak r\u00e1, \u0151 jav\u00edtgatta a k\u00e9ziratokat, de a vezet\u0151k sem haragudtak r\u00e1, ha visszavitte a hib\u00e1s iratokat, hogy megmutassa. Pedig \u00e9desap\u00e1m \u00f6sszesen hat oszt\u00e1lyt v\u00e9gzett, de gyakori olvasgat\u00e1s\u00e1val k\u00e9pezte mag\u00e1t.<\/p>\n

Voltak otthon k\u00f6nyveitek?<\/b><\/p>\n

Voltak. Els\u0151sorban olyanok, amiket \u00e9desap\u00e1m iskol\u00e1s kor\u00e1ban a reform\u00e1tus egyh\u00e1zt\u00f3l kapott jutalomk\u00e9nt, \u00e9vente kett\u0151t-h\u00e1rmat. F\u0151leg ifj\u00fas\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s vall\u00e1sos hist\u00f3ri\u00e1k voltak ezek. Valamint nagyjaink \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete, p\u00e9ld\u00e1ul R\u00e1k\u00f3czi\u00e9. Bibli\u00e1nk is volt. \u00c9desap\u00e1m minden \u00e9vben megvette a kalend\u00e1riumokat, \u00fajs\u00e1got pedig egyed\u00fcl mi j\u00e1rattunk Hadh\u00e1zon a Kis\u00faj utc\u00e1ban, de j\u00e1rattunk Debrecenben is, valami baloldali lapot. \u00c9desap\u00e1m el\u00e9gg\u00e9 baloldali ember volt, igazs\u00e1gtalannak tartotta azt a rendszert, amiben \u00e9lt\u00fcnk, valami jobbat szeretett volna, de nem nagyon mert err\u0151l besz\u00e9lni, \u00e1llami \u00e1ll\u00e1sa miatt. Mikor m\u00e1r nagyobb lettem, a szakik ott \u00fcltek a h\u00e1zunk el\u0151tt a f\u0171ben, \u00e9n meg olvastam nekik az \u00fajs\u00e1got, a N\u00e9pszav\u00e1t, vagy valami ilyen lapot. P\u00e1rtba ap\u00e1m nem l\u00e9phetett be, f\u00e9ltette \u00e1llami \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, de nagy szocdem szimpatiz\u00e1nsnak sz\u00e1m\u00edtott, bar\u00e1tai is a szocdemek k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki. F\u0151leg a nyomd\u00e1ban kapott biztat\u00e1st a baloldalis\u00e1ghoz. \u00c9desap\u00e1m sz\u00ednvak volt, a vas\u00fatn\u00e1l emiatt nem ker\u00fclt az els\u0151 fizet\u00e9si csoportba, nem kapott csal\u00e1di p\u00f3tl\u00e9kot sem. Ott volt a n\u00e9gy gyerekkel \u00e9s nem kapott semmit, ezt is igazs\u00e1gtalannak tartotta.<\/p>\n

Ki m\u0171velte a f\u00f6ldet, amikor \u00e9desap\u00e1d a vas\u00fati nyomd\u00e1hoz ker\u00fclt?<\/b><\/p>\n

\u0150 \u00e9s az \u00e9desany\u00e1m, de engem is, S\u00e1ndor \u00f6cs\u00e9met is befogtak a munk\u00e1ba. \u00c9desap\u00e1m d\u00e9lut\u00e1n kett\u0151ig-h\u00e1romig dolgozott a munkahely\u00e9n, azt\u00e1n fel\u00fclt a vonatra, ment Hadh\u00e1zra s am\u00edg l\u00e1tott, kap\u00e1lt.<\/p>\n

A n\u00e9gy gyerek mikor sz\u00fcletett?<\/b><\/p>\n

\u00c9n 1925. szeptember 2-\u00e1n sz\u00fclettem Hajd\u00fahadh\u00e1zon a Kis\u00faj utc\u00e1ban. A legszeg\u00e9nyebbek laktak ezen a k\u00f6rny\u00e9ken, amit \u00fagy h\u00edvt\u00e1k, hogy M\u00edglakhatsz. Olyanok laktak itt, akik addig lakhattak, mig lakhattak, m\u00edg \u00f6ssze nem d\u0151lt a h\u00e1zik\u00f3. Ezek a h\u00e1zacsk\u00e1k egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra elk\u00e9sz\u00fcltek: kar\u00f3kat vertek le az emberek, k\u00f6r\u00fclfont\u00e1k s\u00f6v\u00e9nnyel, s\u00e1rral betapasztott\u00e1k, gallyakkal fedt\u00e9k be. Olyan kicsi h\u00e1zba sz\u00fclettem \u00e9n, hogy kb. k\u00e9t m\u00e9terszer k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l m\u00e9ter volt a helyis\u00e9g, paticsfalak hat\u00e1rolt\u00e1k. A mienknek sz\u00e9p szalmatet\u0151je volt, nem zsuptet\u0151, a szalm\u00e1t ledr\u00f3tozt\u00e1k, nem \u00e1zott be, a sz\u00e9l se vitte el. Nagyany\u00e1m\u00e9kt\u00f3l kaptunk egy \u00e1gyat, abban aludtak a sz\u00fcleim, \u00e9n meg egy r\u00e9gi, egyszer\u0171 kis \u00e1gyban, k\u00e9s\u0151bb S\u00e1ndor \u00f6cs\u00e9mmel egy\u00fctt.<\/p>\n

Ap\u00e1m csizm\u00e1ja mindig az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9n\u00e9l \u00e1llt, s mivel ez a kis visk\u00f3 szinte d\u00fcledezett, egyszer egy viharos \u00e9jszak\u00e1n eld\u0151lt a csizma, d\u00fcbbent egy nagyot, ap\u00e1m felkapta any\u00e1mat, kirohant vele, ut\u00e1na engem vitt ki, \u00e1lltunk a s\u00e1rban, hogy \u00f6sszed\u0151l a h\u00e1z. Nagy veszteni val\u00f3 nem maradt benn, de a h\u00e1znak nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi baja.<\/p>\n

Ehhez a kis h\u00e1zhoz volt ragasztva egy tet\u0151, alatta sparhert, az udvar k\u00f6r\u00fcl s\u00f6v\u00e9nyker\u00edt\u00e9s, olyan gallyakb\u00f3l, amiket az erd\u0151n szedt\u00fcnk. Az udvaron n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3j\u00f3sz\u00e1g. Nem loptak el semmit, szeg\u00e9nyember a szeg\u00e9nyembert\u0151l nem szokott lopni. T\u00e9len f\u00e1val t\u00fczelt\u00fcnk, amit egynyilas erd\u0151r\u00e9sz\u00fcnkb\u0151l szedt\u00fcnk, a kis szob\u00e1ban \u00f6nt\u00f6tt vask\u00e1lyha adta t\u00e9len a meleget. H\u00e1zik\u00f3nkat v\u00e1s\u00e1roltuk, miut\u00e1n anyai nagysz\u00fcleinkt\u0151l elk\u00f6lt\u00f6ztek a sz\u00fcleim, zs\u00e1k b\u00faz\u00e1\u00e9rt, ez\u00e9rt, az\u00e9rt, telekk\u00f6nyvben arra se volt r\u00e1\u00edratva, akit\u0151l vett\u00fck.<\/p>\n

Azt\u00e1n v\u00e1s\u00e1roltunk a Kis\u00faj utca 27. sz\u00e1m alatt egy szoba-konyh\u00e1s kis h\u00e1zat zsuptet\u0151vel, k\u00e9t pindurka ablakkal, udvarral, \u00f3llal. Ap\u00e1m megvette a Riska tehenet, ez ell\u00e1tta tejjel a csal\u00e1dot, m\u00e9g a Hani zsid\u00f3 is hozz\u00e1nk j\u00e1rt tej\u00e9rt, mi meg hozz\u00e1 v\u00e1s\u00e1rolni. \u0150 is olyan szeg\u00e9ny volt, mint mi, \u00e9s olyan bar\u00e1ts\u00e1gos, mint mi. Azok a zsid\u00f3k, akiket \u00e9n ismertem Hadh\u00e1zon a falu v\u00e9g\u00e9n, nagyon rendes emberek voltak, j\u00e1rtam hozz\u00e1juk szombaton, s\u00e1beckor, \u00e9n gy\u00fajtottam a gyerty\u00e1kat, hol egy kis p\u00e9nzt adtak, hol megk\u00edn\u00e1ltak ezzel-azzal.<\/p>\n

Testv\u00e9reid mikor sz\u00fclettek?<\/b><\/p>\n

S\u00e1ndor 1926-ban, \u00e1cs- \u00e9s k\u0151m\u0171vesseg\u00e9d lett, h\u00e1rom \u00e9ve halt meg szeg\u00e9ny. Tanulni nem szeretett, de kiv\u00e1l\u00f3 ezermester v\u00e1lt bel\u0151le, kor\u00e1n megn\u0151s\u00fclt, \u0151 is csal\u00e1dos ember volt.<\/p>\n

Laci \u00f6cs\u00e9m 29-es, Erzsi h\u00fagom 30-as sz\u00fclet\u00e9s\u0171. Laci a vas\u00fathoz ker\u00fclt, a Fazekasban v\u00e9gzett. \u00c9desany\u00e1m \u0151t, a hamadik gyereket m\u00e1r nem akarta v\u00e1llalni, a l\u00e9tra fok\u00e1r\u00f3l terhesen mind magasabbr\u00f3l ugr\u00e1lt le, h\u00e1tha elmenne a gyerek, de nem ment el. Ez\u00e9rt-e, m\u00e1s\u00e9rt-e, nem tudjuk, de Laci \u00f6cs\u00e9m sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l s\u00ednben j\u00e1rt, h\u00fazta a l\u00e1bfej\u00e9t. Egy zsid\u00f3 doktor oper\u00e1lta meg Budapesten. Szeg\u00e9nyek voltunk, ez az orvos pedig nem k\u00e9rt semmit. Az oper\u00e1ci\u00f3 azonban nem j\u00e1rt sikerrel, Laci \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig s\u00ednben j\u00e1rt.<\/p>\n

Voltam cserk\u00e9sz, Lacit is bevittem a cserk\u00e9szekhez, Kov\u00e1cs Lajos volt a parancsnok, nagyon meg\u00e9rt\u0151 ember, Laci nagyon boldog volt ott.<\/p>\n

Hadh\u00e1zon a falu utols\u00f3 el\u0151tti utc\u00e1j\u00e1ban laktunk, Kis\u00faj utc\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, mert \u00faj telepnek sz\u00e1m\u00edtott, ahol a kicsi h\u00e1zak \u00e9p\u00fcltek. Egyetlen szek\u00e9ren minden elf\u00e9rt vel\u00fcnk egy\u00fctt, amikor 1936-ban Debrecenbe k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk. V\u00e9gigs\u00edrtuk az utc\u00e1kat. El\u00e9rt\u00fck a v\u00e1mh\u00e1zat, ahol most a G\u00d6CS van, kifizett\u00fck a v\u00e1mot, balra lefordultunk egy d\u0171l\u0151\u00fatra, onnan jobbra, l\u00e1ttuk, hogy ki van \u00edrva: Apaf\u00e1ja utca. Itt a m\u00e1sodik h\u00e1z volt a mi\u00e9nk. \u00c9n megint s\u00edrva fakadtam, hogy h\u00e1t ez a v\u00e1ros? Ez m\u00e9g olyan sincs, mint a mi\u00e9nk volt Hadh\u00e1zon. Ap\u00e1m m\u00e1r a vas\u00fatn\u00e1l dolgozott, egy-k\u00e9t \u00e9vig biciklivel j\u00e1rt be Debrecenbe, azt\u00e1n k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk a v\u00e1rosba, ehhez m\u00e9g bankk\u00f6lcs\u00f6nt is fel kellett venn\u00fcnk. Ezt ny\u00f6gt\u00fck sok\u00e1ig, ap\u00e1m ez\u00e9rt nem engedett f\u0151iskol\u00e1ra menni.<\/p>\n

Ap\u00e1mnak volt egy Gargya Gergely nev\u0171 bar\u00e1tja, az \u0151 k\u00f6zeli szomsz\u00e9djai lett\u00fcnk egy kis alb\u00e9rletben, majd amikor siker\u00fclt eladni a hadh\u00e1zi h\u00e1zik\u00f3t, akkor vett\u00fcnk fel k\u00f6lcs\u00f6nt, megvett\u00fcnk a B\u00e1thory utc\u00e1ban egy t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt szoba-konyh\u00e1t, villany n\u00e9lk\u00fcl. \u00cdgy ker\u00fclt\u00fcnk a Csap\u00f3kertbe. Petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1val vil\u00e1g\u00edtottunk itt is, \u00e9rz\u00e9keny lelk\u0171 ap\u00e1m nagyokat s\u00f3hajtozott, mikor R\u00e1k\u00f3czi \u00e9let\u00e9t olvasta, n\u00e9ha m\u00e9g a l\u00e1mp\u00e1t is elf\u00fajt\u00e1k a s\u00f3hajok. Any\u00e1m mindig mosolyg\u00f3s, kedves asszony volt, de ap\u00e1mmal egy\u00fctt\u00e9rz\u0151en sajn\u00e1lkozott \u0151 is a kis R\u00e1k\u00f3czi sorsa felett.<\/p>\n

J\u00e1rtatok-e rendszeresen templomba?<\/b><\/p>\n

Minden s\u00e1toros \u00fcnnepen ki\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, ment\u00fcnk a templomba, de nem minden vas\u00e1rnap, hiszen kap\u00e1lni kellett. Nagy \u00fcnnepeken megf\u00fcr\u00f6dt\u00fcnk a lav\u00f3rban vagy a tekn\u0151ben, sz\u00e9pen fel\u00f6lt\u00f6zk\u00f6dt\u00fcnk s indultunk a templomba. Ut\u00e1na hazament\u00fcnk, megett\u00fck a finom h\u00faslevest, el\u0151tte ap\u00e1m mindig elmondta az \u00e1ld\u00e1st: J\u00f6vel, J\u00e9zus, l\u00e9gy vend\u00e9g\u00fcnk, \u00e1ldd meg, amit adt\u00e1l n\u00e9k\u00fcnk. Mikor befejezt\u00fck az \u00e9tkez\u00e9st, legink\u00e1bb nekem kellett elmondanom: Aki \u00e9telt, italt adott, annak neve legyen \u00e1ldott, \u00c1men. \u00c9desany\u00e1m nem f\u0151z\u00f6tt sokat, egyszer lehetett szedni, aki \u00fcgyes volt, az a marad\u00e9kb\u00f3l is kapott. \u00c9n az\u00e9rt eszem ma is olyan eszm\u00e9letlen\u00fcl gyorsan, mert mindig akartam repet\u00e1zni. Els\u0151nek \u00e9desap\u00e1m szedett az \u00e9telb\u0151l, de a sz\u00ednejav\u00e1t meghagyta nek\u00fcnk. Mivel volt sz\u0151l\u0151nk, borunk is volt mindig, az volt a legterm\u00e9szetesebb, hogy ha valaki megk\u00edv\u00e1nta, kiment, egy kancs\u00f3val behozott, ivott bel\u0151le \u00e9s otthagyta, ebb\u0151l b\u00e1rki ihatott, mi, gyerekek is. R\u00e9szegs\u00e9get otthon sose l\u00e1ttam.<\/p>\n

A M\u00c1V-igazgat\u00f3s\u00e1gon volt egy Szorecs\u00e1k nev\u0171 k\u00e1rp\u00e1taljai ember, aki besz\u00e9lt ruszinul, zsid\u00f3ul \u00e9s egy\u00e9b nyelveken, az oroszok tolm\u00e1csk\u00e9nt elvitt\u00e9k eg\u00e9szen Br\u00fcnnig. Szorecs\u00e1k b\u00e1csi megmagyaros\u00edtotta a nev\u00e9t Szorults\u00e1gra, amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy ez sem j\u00f3, akkor vette fel a Sz\u00f3r\u00f3 nevet. J\u00e1rt hozz\u00e1nk, nagyon szerette a bort. Mikor ap\u00e1mmal egy\u00fctt ittak, akkor \u00e9nekelgettek, sz\u00e9p, \u00e9rzelmes dalokat. Ap\u00e1m legsz\u00edvesebben azt \u00e9nekelte, hogy N\u00f3t\u00e1s kedv\u0171 \u00e9desap\u00e1m…, ezt mindig megk\u00f6nnyezte. Mikor Sz\u00f3r\u00f3 b\u00e1csi m\u00e1r j\u00f3l leitta mag\u00e1t, ap\u00e1m odasz\u00f3lt nekem, hogy no, fiam, hozzad a targonc\u00e1t! El\u0151hoztam a l\u00f6ty\u00f6g\u0151s, gan\u00e9sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 targonc\u00e1t, r\u00e1tettem J\u00e1nos b\u00e1csit, \u00e1tvetettem a v\u00e1llsz\u00edjat, begyalogoltam vele a Csap\u00f3kertb\u0151l a Tisza-palot\u00e1ba, a mostani M\u00c1V-igazgat\u00f3s\u00e1gra. Feles\u00e9g\u00e9nek jelentettem, hogy hazahoztam J\u00e1nos b\u00e1ty\u00e1mat. Kaptam ilyenkor az asszonyt\u00f3l egy peng\u0151t. Ap\u00e1m \u00e9s Szorecs\u00e1k b\u00e1csi mell\u00e9 gyakran csatlakozott Gargya b\u00e1csi is, h\u00e1rman sok-sok sz\u00e9p n\u00f3t\u00e1t \u00e9nekeltek. Le\u00fcltek az asztalhoz, besz\u00e9lgettek mindenr\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l, hogy ap\u00e1m fiatal kor\u00e1ban hogy kramp\u00e1csolt S\u00f3slakon, Csontoson, Uzsok k\u00f6r\u00fcl. Olyan \u00e9rz\u00e9kletesen mes\u00e9lt ap\u00e1m, hogy k\u00e9s\u0151bb r\u00e1ismertem azokra a t\u00e1jakra, amik sz\u00f3ba ker\u00fcltek. Ma m\u00e1r, sajnos, kimentek a divatb\u00f3l ezek az esti besz\u00e9lget\u00e9sek.<\/p>\n

M\u00e1r nagyfi\u00fa voltam, amikor meghozattam ap\u00e1mnak a Schilling-k\u00f6nyvet, szerettem volna, ha a vas\u00fatn\u00e1l els\u0151 csoportba ker\u00fcl. Ebb\u0151l a k\u00f6nyvb\u0151l ap\u00e1m mindent megtanult, de a vizsg\u00e1n pamutot szedtek ki neki, \u0151 meg a sz\u00edneket nem tudta megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. De any\u00e1m sem, testv\u00e9reim sem foglalkoztak rajzol\u00e1ssal, fest\u00e9ssel.<\/p>\n

M\u00e1r Hadh\u00e1zon, az elemi iskol\u00e1ban felt\u0171nt, hogy \u00e9n \u00fcgyesen rajzolok. Debrecenben, a csap\u00f3kerti iskol\u00e1ban H\u00f3rebhegyi Sinai Mikl\u00f3s volt a tan\u00edt\u00f3m, a negyedik oszt\u00e1lyban. \u0150 most Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9l. Hadh\u00e1zon mindig tud\u00e1s szerint \u00fclt\u00fcnk az oszt\u00e1lyban, \u00e9n harmadik voltam, mert a tiszteletes \u00far fia ker\u00fclt az els\u0151 helyre, Hadh\u00e1zi tekintetes \u00far nagygazd\u00e1nak a fia pedig a m\u00e1sodikra. \u0150ket f\u00e9lk\u00e9zzel kenterbe vertem, de m\u00e9gis mindig \u00e9n voltam a harmadik. Itt, Debrecenben meg nem \u00edgy \u00fcltettek benn\u00fcnket, amin nagyon elcsod\u00e1lkoztam, \u00f6sszevissza \u00fclt\u00fcnk.<\/p>\n

Els\u0151s voltam Hadh\u00e1zon, amikor Szab\u00f3 J\u00f3zsef tan\u00edt\u00f3 \u00far egyszer sokmindent kirakott az asztalra \u00e9s ezt mondta: no, gyerekek, a sv\u00e1jci v\u00f6r\u00f6skereszt a sv\u00e1jci reform\u00e1tusok aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t k\u00fcldi nektek, szeg\u00e9ny magyar gyerekeknek. \u00c9n az \u00f3cska iskol\u00e1ba j\u00e1rtam, ez reform\u00e1tus iskola volt, az \u00faj pedig az \u00e1llami. Az asztalon volt csokol\u00e1d\u00e9, egy\u00e9b finoms\u00e1gok, de nekem valami p\u00e1lcik\u00e1k jutottak egy dobozban, azt se tudtam, micsoda. R\u00e1gtam, r\u00e1gtam, semmi \u00edze, kem\u00e9ny volt, k\u00f6pk\u00f6dtem t\u0151le. Nem cser\u00e9lte el velem senki, nagyon boldogtalan lettem. Nagy elkesered\u00e9ssel mentem hazafele, meg\u00e1lltam egy feh\u00e9rre meszelt falusi h\u00e1zn\u00e1l, az alja k\u00e9k volt. \u00c1csorogtam, azt\u00e1n fogtam egy piros p\u00e1lcik\u00e1t, lerajzoltam az udvaron csahol\u00f3 kuty\u00e1t a feh\u00e9r falra, sz\u00e9pen siker\u00fclt. Arra j\u00f6tt egy \u00f6kr\u00f6s szek\u00e9r, azt is odaping\u00e1ltam, \u00f6kr\u00f6kkel, kocsissal egy\u00fctt. Pillanatok alatt az eg\u00e9sz falat telerajzoltam, el nem hinn\u00e9d, milyen \u00e9lvezettel. Haza\u00e9rtem, h\u00e1zunk el\u0151tt ott \u00e1llt \u00e9desany\u00e1m meg vagy h\u00e1rom-n\u00e9gy ember. Any\u00e1m m\u00e1r messzir\u0151l kiab\u00e1lt, meg\u00e1llj csak te b\u00fcd\u00f6s k\u00f6ly\u00f6k, t\u00f6nkrerond\u00edtottad Julis n\u00e9ni h\u00e1z\u00e1t, adok \u00e9n neked. Meg is mutatta, egy el\u0151k\u00e9sz\u00edtett vessz\u0151vel verni kezdte a puc\u00e9r l\u00e1bamat, \u00e9n meg szaladtam k\u00f6rbe. Any\u00e1m sz\u00e9d\u00fclni kezdett, mikor ezt l\u00e1ttam, m\u00e9g r\u00e1gyors\u00edtottam, any\u00e1m elv\u00e1g\u00f3dott, \u00edgy menek\u00fcltem meg a nagyobb ver\u00e9st\u0151l. \u00dagy kaptam h\u00e1t els\u0151 siker\u00e9lm\u00e9nyemet, hogy mindj\u00e1rt meg is vertek \u00e9rte. Azt\u00e1n any\u00e1m hozott oltott meszet, \u00e9n vittem a meszel\u0151t, kimeszelt\u00fck \u00fajra Julis n\u00e9ni h\u00e1z\u00e1t. A p\u00e1lcik\u00e1k zs\u00edros pasztellkr\u00e9t\u00e1k voltak, ma m\u00e1r tudom, a sz\u00ednek a meszel\u00e9sen is \u00e1t\u00fct\u00f6ttek, t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1t kellett meszelni. Mondanom sem kell, hogy az \u00f6sszes p\u00e1lcik\u00e1t a h\u00e1zfalakon haszn\u00e1ltam el.<\/p>\n

Volt a faluban egy szalad\u00f3 bolond, mindig azt kiab\u00e1lta, hogy hol a f\u0171r\u00e9sz, Gergely? \u0150t is lerajzoltam hat\u00e9ves koromban, olyan \u00fcgyesen, hogy mindenki r\u00e1ismert.<\/p>\n

Egyszer ap\u00e1m is beleavatkozott a dologba, k\u00f6z\u00f6lte velem, hogy ha m\u00e9g egyszer megl\u00e1t firk\u00e1lni a fa alatt, megl\u00e1tom, mit fogok kapni, meg is szeppentem. Ott voltak azonban a kisz\u00e1radt nagy deszkaker\u00edt\u00e9sek, remek\u00fcl lehetett rajzolni r\u00e1juk, ezek\u00e9rt m\u00e1r nem nagyon kaptam ki. Dudinszky, a boltos, mikor \u00e9ppen a s\u00e1rga fal\u00e1t ping\u00e1ltam, ber\u00e1ntott a b\u00fcd\u00f6s, petr\u00f3leumos, olajos hord\u00f3k k\u00f6z\u00e9, ver\u00e9ssel fenyegetett. Megijedtem persze, de addig tartott.<\/p>\n

H\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l \u00e9vet j\u00e1rtam iskol\u00e1ba Hadh\u00e1zon, a tan\u00edt\u00f3k nagyszer\u0171ek voltak, szerettem \u0151ket. A magas, fekete bajszos Szab\u00f3 J\u00f3zsef sz\u00e9p ember volt, szerette nagyon a gyerekeket, megk\u00e9rdezte, hogy reggelizt\u00fcnk-e, ha valaki nemmel v\u00e1laszolt, el\u0151vette a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t, kett\u00e9t\u00f6rte a kenyer\u00e9t, fel\u00e9t odaadta neki. A m\u00e1sodikban Varr\u00f3 Ferenc tan\u00edtott, aki egy\u00fattal iskolaigazgat\u00f3 is volt. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 n\u00e9pdalokat heged\u00fclt, ma is azokat a n\u00e9pdalokat f\u00favom, amiket t\u0151le tanultunk. B\u00e1r ma is \u00edgy lenne, hogy el\u0151sz\u00f6r saj\u00e1t n\u00e9pe dalait tanuln\u00e1 meg a gyerek. Nem sok rem\u00e9ny van r\u00e1, sajnos, mert mikor festek, mindig a r\u00e1di\u00f3t hallgatom, de n\u00e9pdalt oly ritk\u00e1n hallani.<\/p>\n

Harmadik oszt\u00e1lyban Csiha G\u00e1bor lett a tan\u00edt\u00f3nk, amat\u0151r fest\u0151. Egyszer Juh\u00e1sz Mari n\u00e9ni lelencgyerek\u00e9vel, Andorral mentem az utc\u00e1n, mikor any\u00e1m l\u00fadh\u00fart, labod\u00e1t szedni k\u00fcld\u00f6tt a ty\u00fakok, kacs\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, ben\u00e9ztem egy lak\u00e1s ablak\u00e1n, s k\u00e9pzeld, mit l\u00e1ttam a falon, k\u00e9t s\u00f6t\u00e9t keretben gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9peket. A l\u00e9legzetem el\u00e1llt. Az egyiken R\u00e1k\u00f3czi b\u00facs\u00fazott a feles\u00e9g\u00e9t\u0151l, mert harcba indult, a m\u00e1sikon meg \u00e9ppen meg\u00e9rkezett a csat\u00e1b\u00f3l, felk\u00f6t\u00f6tt k\u00e9zzel, kutya is volt a k\u00e9pen. Azt mondtam Andornak, hogy ha \u00e9n feln\u00f6v\u00f6k, ilyeneket fogok festeni. Pap\u00edrnyomatok voltak a falon, de j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171ek.<\/p>\n

Egyszer az unokatestv\u00e9remet meger\u0151szakolta egy cig\u00e1nyfi\u00fa, \u00e9n tan\u00faja voltam ennek. Beh\u00edvtak Debrecenbe a rend\u0151rs\u00e9gre, majd a b\u00edr\u00f3s\u00e1gra, \u00e9n voltam a koronatan\u00fa. A cig\u00e1nyfi\u00fa meg\u00f6l\u00e9ssel fenyegetett, de szerencs\u00e9re kapott vagy nyolc-t\u00edz \u00e9vet, mire meg kiszabadult, elment t\u0151le a kedve. Mikor behoztak, j\u00f6tt vel\u00fcnk egy prepa, egy tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151s, azt mes\u00e9lte, hogy a D\u00e9ri M\u00fazeumba megy. S\u00f3hajtoztam a gumikerekes kocsi l\u00f3c\u00e1j\u00e1n, m\u00edg z\u00f6ty\u00f6gt\u00fcnk, hogy de sz\u00edvesen elmenn\u00e9k a M\u00fazeumba \u00e9n is. Ez az \u00c1br\u00f3k J\u00f3zsef nev\u0171 prepa, aki most valahol Sv\u00e1jcban \u00e9l, elvitt a M\u00fazeumba! Nekem az olyan \u00e9lm\u00e9ny volt, amit el se tudok neked mondani. Ha megcsikoln\u00e1nak, tal\u00e1n m\u00e9g ma is el tudn\u00e1m mondani, milyen sorban milyen k\u00e9pek l\u00f3gtak a falakon. Mikor azt\u00e1n Debrecenbe k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, istentisztelet el\u0151tt vagy ut\u00e1n minden vas\u00e1rnap a M\u00fazeumot j\u00e1rtam. P\u00e9nzem bel\u00e9p\u0151re nem volt, de \u00f6reg pedag\u00f3gusok, j\u00f3sz\u00edv\u0171 emberek \u0151rk\u00f6dtek, mindig beengedtek.<\/p>\n

Mikor jutott\u00e1l megfelel\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z, pap\u00edrhoz, fest\u00e9khez?<\/b><\/p>\n

Egyszer titokban v\u00e1s\u00e1rolt nekem \u00e9desany\u00e1m egy hatgombos v\u00edzfest\u00e9ket, ecsettel.
\nVolt ap\u00e1mnak egy Angyal\u00e1ti nev\u0171 f\u0151n\u00f6ke, a vas\u00fati nyomda hozz\u00e1 tartozott. Megl\u00e1tta egy rajzomat a f\u00fczetemben, odasz\u00f3lt ap\u00e1mnak: Imre, ez a gyerek tehets\u00e9ges, valahogy k\u00e9pezni kellene. H\u00e1t hogy k\u00e9pezz\u00fck, k\u00e9rdezte ap\u00e1m. \u00d6sszefirk\u00e1l ez mindent, a budiajt\u00f3 sem kiv\u00e9tel, h\u00e1t hogy k\u00e9pezz\u00fck? Angyal\u00e1ti azt v\u00e1laszolta, hogy van itt a nyomd\u00e1ban annyi pap\u00edr. J\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u00e9desap\u00e1m hazahozott egy csom\u00f3 igen j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 pap\u00edrt, s tudod, mit hozott hozz\u00e1 rajzolni? \u00d3lomdarabokat. K\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl \u00f3lomdarabokkal rajzoltam. Valaki egyszer megl\u00e1tta, s figyelmeztetett, kisfiam, ez m\u00e9reg. Ap\u00e1m se tudta ezt. Voltak a nyomd\u00e1ban litogr\u00e1fi\u00e1hoz haszn\u00e1lt ceruz\u00e1k, fekete sz\u00edn\u0171ek, \u00e9desap\u00e1m valahogy \u00f6sszekuncsorgott kett\u0151t vagy h\u00e1rmat, \u00e9n meg boldogan rajzoltam. Mindig csak rajzoltam. Nem mentem sehova, nem tanultam meg k\u00e1rty\u00e1zni, mindig csak festegettem, rajzoltam. \u00c9desap\u00e1m k\u00f6zben l\u00e1tott r\u00e9szeges fest\u0151ket \u00e1rokban aludni, megijedt, eltiltott a fest\u00e9st\u0151l, t\u00f6bbet nem hozott semmit a nyomd\u00e1b\u00f3l. K\u00ednomban az udvari budiban festettem akvarelleket, a klozet dupla tetej\u00e9ben dugdostam a pap\u00edrt, fest\u00e9ket. Istenit a fajt\u00e1dnak, h\u00e1t meddig \u00fclsz m\u00e9g abban a WC-ben, kiab\u00e1lt r\u00e1m n\u00e9ha az ap\u00e1m, m\u00e9rt nem j\u00f6ssz m\u00e1r seg\u00edteni. Any\u00e1m tudta a titkom. Ap\u00e1m meg f\u00fajta a mag\u00e1\u00e9t, fiam, \u00e9n nem akarom, hogy olyan link ember legy\u00e9l, mint ezek a fest\u0151k, hazudnak, csavarognak, rongy emberek.<\/p>\n

Mikor elv\u00e9geztem a polg\u00e1rit, tov\u00e1bb kellett volna tanulnom, f\u0151iskol\u00e1ra akartam menni. Ett\u0151l ap\u00e1m \u00fagy begurult, hogy majdnem agyv\u00e9rz\u00e9st kapott. Azt m\u00e1r nem, hogy te m\u00e9g fest\u0151nek k\u00e9pezteted magad! H\u00e1t hogy k\u00e9pzeled magad?<\/p>\n

A polg\u00e1riban S\u00edr\u00f3 Bandi b\u00e1csi, a tornatan\u00e1r tan\u00edtotta a rajzot, minden \u00e9vben voltak jelig\u00e9s p\u00e1ly\u00e1zatok. Ezeken els\u0151-m\u00e1sodik d\u00edjakat nyertem. A dupla rajz\u00f3r\u00e1kon \u00e9n a f\u00e9l oszt\u00e1ly feladatait megrajzoltam. De min\u00e9l t\u00f6bb eredm\u00e9nyem lett, ap\u00e1m ann\u00e1l \u00e1d\u00e1zabbul tiltotta ezt a foglalkoz\u00e1somat. N\u00e9v szerint emlegetett r\u00e9szegen m\u00e1szk\u00e1l\u00f3 fest\u0151ket, akik v\u00e9gigr\u00f3k\u00e1zt\u00e1k az utc\u00e1kat. Ap\u00e1m csak akkor b\u00e9k\u00fclt meg, amikor Hajd\u00fahadh\u00e1zon az int\u00e9zm\u00e9nyek, tizenh\u00e9t pecs\u00e9ttel, megk\u00e9rtek, hogy \u00e1ll\u00edtsak ki a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n. B\u00fcszke lett, hogy ahov\u00e1 \u0151 csak levett kalappal mehetett be a jegyz\u0151s\u00e9g idej\u00e9n, ott a fi\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek.<\/p>\n

Tanult\u00e1l-e zen\u00e9t, heged\u0171t, m\u00e1st?<\/b><\/p>\n

Nem, nekem nem volt semmi zeneszersz\u00e1mom. A szomsz\u00e9dunkban volt egy citera, de rossz lelk\u0171 asszony tulajdon\u00e1ban, nem adta ide, mert f\u00e9lt, hogy \u00e9n csak elrontom. Vettem egy sz\u00e1jharmonik\u00e1t, ezen ma is tudok egy-k\u00e9t dolgot j\u00e1tszani, 45-ben eg\u00e9sz \u00e9jjel h\u00faztam a Volga-Volg\u00e1t az oroszoknak, akik d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k bel\u00e9m a sepr\u0151s bort addig, am\u00edg a sz\u00e1m kisebesedett \u00fagy, hogy az orvost kellett kih\u00edvni hozz\u00e1m.<\/p>\n

Besz\u00e9lj, k\u00e9rlek, a h\u00e1bor\u00fas \u00e9lm\u00e9nyeidr\u0151l!<\/b><\/p>\n

Nagyany\u00e1m nem l\u00e1tott, velem olvastatta a Bibli\u00e1t, papot akart neveltetni bel\u0151lem. Ap\u00e1m inasnak akart adni, pr\u00f3b\u00e1lkoztam is a Vagongy\u00e1rban, de nem vettek fel. Nagyany\u00e1m idej\u00e9n kezdtem meg a polg\u00e1rit Hadh\u00e1zon, de szerencs\u00e9tlens\u00e9gemre nagyany\u00e1m meghalt. M\u00e1r h\u00e1bor\u00fas id\u0151k voltak, nem tudtam Debrecenbe hazaj\u00e1rni Hadh\u00e1zr\u00f3l, a rokons\u00e1g nyak\u00e1n \u00e9ltem. A hadh\u00e1zi \u00e1llom\u00e1son volt egy \u00e1llom\u00e1sf\u0151n\u00f6k, Etsei T\u00f3th n\u00e9ven festett, T\u00f3th Ervin m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek az \u00e9desapja. Mih\u00e1ly b\u00e1csi ott festett az \u00e1llom\u00e1sban. Mikor mentem a hat\u00f3r\u00e1s motoros vonathoz, csak a kilencessel j\u00f6ttem el. Mih\u00e1ly b\u00e1csi m\u00e1solta Medny\u00e1nszkyt, m\u00e1sokat, \u00e9n meg lestem, hogy mit csin\u00e1l. K\u00e9s\u0151bb egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1somon tal\u00e1lkoztam vele, mondta, hogy te volt\u00e1l az az alacsony, fekete kis kopasz gyerek, aki \u00e1lland\u00f3an az ablakban l\u00f3gt\u00e1l, figyelted, hogy mit csin\u00e1lok. Sokat tanultam t\u0151le. Azt\u00e1n Debrecenben, a Szabadiskol\u00e1ban is, amir\u0151l ap\u00e1m nem tudott. Ide h\u00e1rom \u00e9vig j\u00e1rtam.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fas id\u0151szakban a nagy megr\u00e1z\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyem az volt, hogy Hadh\u00e1zon \u00e9ppen kap\u00e1ltunk, amikor j\u00f6ttek a lengyel menek\u00fcltek, a soromp\u00f3n\u00e1l ugr\u00e1ltak lefele, t\u00f6rt\u00e9k a nyers t\u00f6k\u00f6t, rohantak hozz\u00e1nk, pani, pani, mondt\u00e1k, mutatt\u00e1k, hogy \u00e9hesek. \u00c9desap\u00e1m olyan j\u00f3sz\u00edv\u0171 ember volt, hogy az \u00f6sszes kaj\u00e1nkat odaadta nekik. Hirtelen el\u0151bukkant k\u00f6z\u00fcl\u00fck egy, aki a notesz\u00e1ba lerajzolta a pajt\u00e1nkat, ezzel k\u00f6sz\u00f6nte meg az adom\u00e1nyt. A rajz elt\u0171nt, mire ap\u00e1m megint p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zni kezdett, hogy l\u00e1tod, ha ez a lengyel nem ilyesmire adja a fej\u00e9t. m\u00e1s sorsa lehetett volna. Ap\u00e1m mindenk\u00e9pp le akart besz\u00e9lni a fest\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n

\u00c9desap\u00e1mat, mint csal\u00e1dfenntart\u00f3t, nem vitt\u00e9k el katon\u00e1nak.
\nAmikor elv\u00e9geztem a polg\u00e1rit, akkor nem tudtam elmenni a f\u0151iskol\u00e1ra, ap\u00e1m nem engedett el, seg\u00e9dmunk\u00e1snak szeg\u0151dtem a Honv\u00e9d Laktany\u00e1hoz. \u00d6cs\u00e9mmel egy\u00fctt hordtuk a t\u00e9gl\u00e1t, a maltert, mert repar\u00e1lt\u00e1k a laktany\u00e1t. J\u00f6tt egy felh\u00edv\u00e1s, hogy lehet jelentkezni Kass\u00e1ra, postan\u00f6vend\u00e9k szakiskol\u00e1ra. Ut\u00e1na posta-seg\u00e9dtisztek lehettek, akik ott v\u00e9geztek. 1942-ben \u00edgy ker\u00fcltem Kass\u00e1ra, ami nagyon nagy \u00e9lm\u00e9nyem lett. M\u0171k\u00f6d\u00f6tt a cseh demokr\u00e1cia, lehetett besz\u00e9lni t\u00f3tul, ruszinul, magyarul. Semmi ellens\u00e9gesked\u00e9s nem volt a nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt, tisztelt\u00fck, szerett\u00fck egym\u00e1st. \u00d6tven \u00e9v m\u00falva pedig kik\u00f6z\u00f6s\u00edtettek a M\u0171v\u00e9sztelepen, mert meg mertem eml\u00edteni a kassai Nemzeti K\u00e9pt\u00e1rban, hogy Julius Medny\u00e1nszky meg Benczurov\u00e1 magyar fest\u0151k, nemcsak szlov\u00e1k fest\u0151k. Emiatt \u00f6t nap ut\u00e1n haza kellett j\u00f6nn\u00f6m, mert nem kaptam eb\u00e9det.<\/p>\n

1943-ban letettem Kass\u00e1n a vizsg\u00e1t, Debrecenben a post\u00e1ra ker\u00fcltem ablakosnak, rovatol\u00f3nak, majd r\u00e1di\u00f3t\u00e1v\u00edr\u00e1sznak. Esetenk\u00e9nt Meteor-t\u00e1viratokat is adtam. K\u00e9zibesz\u00e9l\u0151n fogtam a zuhan\u00f3 rep\u00fcl\u0151 pil\u00f3t\u00e1j\u00e1nak hangj\u00e1t: mondd meg any\u00e1mnak a J\u00e1nos utc\u00e1ban, hogy zuhanok, azt\u00e1n nagy reccs. Lel\u0151tt\u00e9k a Rat\u00e1k. El is mentem a pil\u00f3ta \u00e9desanyj\u00e1hoz, borzaszt\u00f3 volt.<\/p>\n

Minket kik\u00e9peztek, hazaszeretetre neveltek, a fegyverforgat\u00e1st is megtanultuk. Levente is voltam, s\u0151t, seg\u00e9doktat\u00f3. Megtanultuk, hogy magyarok vagyunk, hogy csonka Magyarorsz\u00e1g nem orsz\u00e1g, eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1g mennyorsz\u00e1g. \u00c1men. Nagy nemzeti tudat volt benn\u00fcnk. De ekkor m\u00e1r er\u0151sen zsid\u00f3ztak, ami engem kegyetlen\u00fcl zavart.<\/p>\n

Az \u00e1llom\u00e1son perontiszti min\u0151s\u00e9gben dolgoztam, amikor j\u00f6tt a nagy bomb\u00e1z\u00e1s. Bornyi S\u00e1ndor volt a postaigazgat\u00f3. 1944 j\u00falius m\u00e1sodik\u00e1n nem tart\u00f3zkodott kint a perontiszt, engem utas\u00edtottak, hogy a csomagokat, lev\u00e9lzs\u00e1kokat vitessem ki. Voltunk vagy t\u00edzen a mozg\u00f3post\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re. A tizenegyedik v\u00e1g\u00e1nyon \u00e1lltam, amikor l\u00e9giriad\u00f3 lett. Az \u00f6reg Pajna b\u00e1csi azt mondja nekem, hogy tiszt \u00far, menj\u00fcnk be, mert j\u00f6nnek a Liber\u00e1torok. De l\u00e1ttuk, hogy m\u00e1r nem fogunk be\u00e9rni, egy vonat al\u00e1 b\u00fajtunk. Hullottak a bomb\u00e1k, nagy csattan\u00e1s, der\u00e9kig el\u00f6nt\u00f6tt benn\u00fcnket a v\u00edz, \u00f6sszecsavarodtak a s\u00ednek, halottak mindenfel\u00e9. Valahogy lebotork\u00e1ltunk az \u00f3v\u00f3helyre, j\u00f6tt a bomb\u00e1z\u00e1s m\u00e1sodik hull\u00e1ma, ez lerombolta a debreceni nagy\u00e1llom\u00e1s eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Bornyi igazgat\u00f3 \u00far k\u00e9r\u00e9s\u00e9re el\u00e9nekelt\u00fck a Tebenned b\u00edztunk eleit\u0151l fogva \u00e9neket, k\u00f6zben is hulltak a bomb\u00e1k, mi meg telisz\u00e1jjal \u00e9nekelt\u00fcnk. Mozgott a f\u00f6ld. A l\u00e9git\u00e1mad\u00e1s ut\u00e1n az ajt\u00f3n nem tudtunk kij\u00f6nni, beomlott, a v\u00e9szkij\u00e1rat meg a peronra vezetett. \u00c9n m\u00e1sztam ki els\u0151nek, \u00e9n voltam a legfiatalabb, s mit l\u00e1tok: f\u00e9lmeztelen n\u00e9metek az els\u0151 v\u00e1g\u00e1nyt m\u00e1r majdnem megtiszt\u00edtott\u00e1k. A halottakat a csend\u0151r\u00f6k szedt\u00e9k \u00f6ssze. Sok p\u00e9nz sz\u00e1llt a leveg\u0151ben, sz\u00e1z peng\u0151s\u00f6k, egyebek, senki nem ny\u00falt \u00e9rt\u00fck.<\/p>\n

A m\u00e1sodik nagy bomb\u00e1z\u00e1s szeptember 2-\u00e1n a mi kis pinc\u00e9nkben \u00e9rt benn\u00fcnket. \u00c9desap\u00e1m egy kis bunkert \u00e1sott a kertben, j\u00f3 m\u00e9lyet, tetej\u00e9re talpf\u00e1kat tett. Legbel\u00fcl \u00e9desany\u00e1m volt a h\u00fagommal, azt\u00e1n a k\u00e9t \u00f6cs\u00e9m, ut\u00e1nuk \u00e9n \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00e9desap\u00e1m.<\/p>\n

Most visszaugrok 1942-re, Kass\u00e1ra. Mikor id\u0151m volt, rajzolgattam, festegettem. Mentem egyszer az utc\u00e1n \u00e9s egy kicsi ember, egy t\u00f6rpe festette a v\u00e1r S\u00e1nc utcai r\u00e9gi h\u00e1zainak a kapubej\u00e1rat\u00e1t. Sz\u00e9p, r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletek voltak ottan, polg\u00e1ri h\u00e1zak, d\u00edszes port\u00e1k. Oda\u00e1lltam, n\u00e9ztem a fest\u00e9st, \u00edgy ismerkedtem meg Feld Lajossal, bar\u00e1tok lett\u00fcnk, gyenge akvarelljeimet k\u00e9s\u0151bb a m\u0171term\u00e9ben \u0151 korrig\u00e1lta. Feld Lajos t\u00f6rpe zsid\u00f3 ember volt, k\u00e9s\u0151bb Mengel\u00e9nek lett a rajzol\u00f3ja, ez\u00e9rt maradt meg. B\u00fcszke vagyok a bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1ra, b\u00e1r nemr\u00e9g meghalt. Ha \u00fcltem a kissz\u00e9ken, akkor is magasabb voltam, mint \u0151, aki \u00e1llva festett. De l\u00e9lekben \u00e9s tehets\u00e9gben \u00f3ri\u00e1s volt.<\/p>\n

Vissza Debrecenbe! Amikor a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gefel\u00e9 k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a hivatalt, nekem is mennem kellett. Pechemre \u00e9pp akkor r\u00e1di\u00f3t\u00e1v\u00edr\u00e1sz voltam, ez pedig honv\u00e9ds\u00e9gi feladatnak sz\u00e1m\u00edtott. Fonika-jelleg\u0171 morze-t\u00e1viratokat menesztettem t\u00f6meg\u00e9vel. Vizsg\u00e1mon a vizsgabiztos \u00f6sszekapcsolt egy Intremisz Oslo nev\u0171 c\u00e9ggel, ennek kellett adnom t\u00e1viratot. Szerintem j\u00f3l siker\u00fclt, a biztos kettesre min\u0151s\u00edtette, de azt mondta, hogy ad m\u00e9g egy feladatot, ha hib\u00e1tlanul leadom, akkor egyest fogok kapni. El\u00e9m tett egy angol nyelv\u0171 sz\u00f6veget, a c\u00edmz\u00e9s: Toki\u00f3. Iszony\u00fa sebesen bev\u00e1g\u00f3dott a h\u00edvott f\u00e9l, hatalmas szakmai rutinnal jelentkezett a jap\u00e1n f\u00f3nik\u00e1s. Azt, hogy t\u00e1viratom van, k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n a v\u00e9telre, alig tudtam leadni, annyira meglep\u0151dtem. Visszaigazolta, hogy \u00e9rtettem, vettem. A t\u0151lem telhet\u0151 legprec\u00edzebben kezdtem adni a jeleket, mert f\u00e9ltem, hogy megbuktatnak, teh\u00e1t \u00f6sszeszedtem magam pillanatok alatt. Leadtam a sz\u00f6veget, el\u00e9rkeztem a ti-t\u00e1-ti-hez, ami a v\u00e9g\u00e9t jelentette. Kit\u0171n\u0151 lettem a vizsg\u00e1n. Gondolom az\u00e9rt is, mert az ellen\u0151rz\u0151 vizsgabiztos, akit Sz\u00e1sznak h\u00edvtak, nem tudta venni a jap\u00e1n ad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Megint visszaugrok egy kor\u00e1bbi korszakhoz, el ne felejtsem. M\u00e1r az Apafi utc\u00e1n laktunk vagy k\u00e9t \u00e9ve Debrecenben, teh\u00e1t 1938 k\u00f6r\u00fcl, amikor a Ger\u00e9bi tany\u00e1n\u00e1l l\u00e1ttam, hogy egy sov\u00e1ny kis fest\u0151 festi a t\u00e1jat. Egy fa alatt \u00fclt, \u00fagy dolgozott. Mennem kellett volna m\u00e1r az iskol\u00e1ba, de csak n\u00e9ztem. Tudod, ki volt? Nagy Feri b\u00e1csi, a neves debreceni fest\u0151. M\u00e1sik alkalommal Balla L\u00e1szl\u00f3 festette a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly utca egy r\u00e9sz\u00e9t, vele is ugyan\u00fagy j\u00e1rtam, leragadtam mellette.<\/p>\n

Folytassuk most m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fas \u00e9vekkel!<\/b><\/p>\n

Igen. Amikor 1944 okt\u00f3ber\u00e9ben \u00e1tvette a hatalmat Sz\u00e1lasi, kiplak\u00e1tolt\u00e1k, hogy kiknek kell bevonulni. \u00c9n is beleestem. A 4-es post\u00e1n dolgoztam akkor Pesten, a Pet\u0151fi utc\u00e1ban, a debreceni hivatalt ugyanis Pestre menek\u00edtett\u00e9k. A M\u00e1ria Ter\u00e9zia laktany\u00e1ban egy csom\u00f3 ruh\u00e1b\u00f3l kellett \u00f6lt\u00f6z\u00e9ket v\u00e1lasztani, t\u00f6bbnyire halott katon\u00e1kr\u00f3l szedt\u00e9k m\u00e1r le mindet. Be\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, el\u00e9g f\u00e9lelmetes, marcona kin\u00e9zet\u0171ek lett\u00fcnk, mert terepsz\u00edn\u0171 ruh\u00e1k jutottak nek\u00fcnk, siml\u00e9deres sapk\u00e1val. Bel\u0151l\u00fcnk lett a 4\/1-es budapesti z\u00e1szl\u00f3alj. Elvittek benn\u00fcnket egy gimn\u00e1ziumba, k\u00f6zel a Apponyi t\u00e9rhez. Egy hungarista l\u00e9gi\u00f3s pasas r\u00f6vid gyakorlatot tartott, miel\u0151tt a frontra k\u00fcldtek volna valamennyi\u00fcnket: kibiztos\u00edtott egy gr\u00e1n\u00e1tot, kiab\u00e1lva k\u00f6z\u00e9nk haj\u00edtotta, az Istenit, dobja ki gyorsan valaki a vakudvarra! Ki is dobtuk, nagy durran\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6z\u00f6lte a hungarista, hogy na l\u00e1tj\u00e1k, ezut\u00e1n ehhez kell hozz\u00e1szokni. Villamosra \u00fclt\u00fcnk, elindultunk a frontra, Vecs\u00e9sre. Alighogy meg\u00e9rkezt\u00fcnk, l\u00e1ttuk a visszafel\u00e9 \u00f6z\u00f6nl\u0151 katon\u00e1kat, borost\u00e1san, ny\u00fazottan, de rendezett sorokban. K\u00f6z\u00f6lt\u00e9k vel\u00fcnk, hogy \u0151ket kell felv\u00e1ltanunk. Reggel bevonultunk, d\u00e9lut\u00e1n m\u00e1r j\u00f6tt a t\u0171zkereszts\u00e9g. Mikor innen elj\u00f6tt\u00fcnk, elvittek benn\u00fcnket Szigetszentmikl\u00f3sra, azt\u00e1n Dunaharasztira. \u0150rs\u00e9gben \u00e1lltunk, figyel\u0151szolg\u00e1latra osztottak be, itt szoktam r\u00e1 a bag\u00f3z\u00e1sra. Volt egy kedves bar\u00e1tom, Eiselt Tibor, aki \u00fagy sz\u00edvta a cigarett\u00e1t, hogy beletette a puskacs\u0151be. Egyszer el\u0151\u0151rsben voltunk, r\u00e1gy\u00fajtottam \u00e9n is, de olyan k\u00f6h\u00f6g\u00e9s j\u00f6tt r\u00e1m, hogy majdnem ottmaradtunk, mert az ellens\u00e9g m\u00e1r k\u00f6zel volt.<\/p>\n

Borzalmas dolgokat \u00e9lt\u00fcnk meg, borzalmas dolgokat l\u00e1ttunk. Nekem a legr\u00e9mesebb az volt, hogy az ellens\u00e9g\u00fcnk parancsnoks\u00e1ga nem tisztelte az embert. Bet\u00fczesedtek a fegyvereink, m\u00e1r nem tudtunk l\u0151ni, \u0151k meg m\u00e9gis hajtott\u00e1k r\u00e1nk a szekereket, tankokat, lovakat, holott az \u00e1rkok tele voltak v\u00e9dekez\u00e9sre k\u00e9ptelen katon\u00e1kkal. Nyolc m\u00e9teres g\u00f6d\u00f6r lett tele hull\u00e1val, az oroszok meg \u00e1tm\u00e1sztak rajtuk a tankokkal.<\/p>\n

Sokat lehetne besz\u00e9lni ezekr\u0151l az id\u0151kr\u0151l, de m\u00e9g csak azt mondom el, hogy mikor egy alkalommal szabadnapot kaptunk, Eiselt Tibor nagyn\u00e9nj\u00e9hez ment\u00fcnk Budapestre, ott lakott a R\u00e9giposta utc\u00e1ban. A h\u00e1z asszonya B\u00e4der Erikn\u00e9, egy zsid\u00f3 ember sz\u00e9p, fiatal magyar feles\u00e9ge, hozz\u00e1 j\u00e1rtunk kicsit iszogatni, eszegetni. Pesterzs\u00e9betr\u0151l az oroszok m\u00e1r er\u0151sen szor\u00edtottak benn\u00fcnket Pest fel\u00e9. Mariska n\u00e9ni azt mondja nekem, hogy jaj, dr\u00e1ga Imre, itt van egy zsid\u00f3 asszony a l\u00e1ny\u00e1val, kik\u00eds\u00e9rn\u00e9-e \u0151ket a Keleti p\u00e1lyaudvarra? Ez a biztos hal\u00e1l, v\u00e1laszoltam, a nyilasok minden\u00fctt igazoltatnak, ny\u00edlt parancsom meg nincs. Ha megtal\u00e1lj\u00e1k, meg\u00f6lik \u0151ket, s\u00edrt Mariska n\u00e9ni. V\u00e9g\u00fcl v\u00e1llaltam. \u00datk\u00f6zben m\u00e1r igazoltattak, taknyos fiatal suhanc, n\u00e1lam is fiatalabb, holott \u00e9n is csak tizenkilenc \u00e9ves voltam, az meg \u00fagy tizenhat. Kem\u00e9nyen mondtam, hogy a menyasszonyomat k\u00eds\u00e9rem, neki meg nem itt k\u00e9ne leg\u00e9nykedni az utc\u00e1n, \u00e9n most j\u00f6ttem a frontr\u00f3l, ne tartson fel. K\u00e1romkodtam vele. Meglep\u0151d\u00f6tt, elengedett. J\u00f6tt egy m\u00e1sik, az meg arra biztatott, hogy vigy\u00fck fel valahov\u00e1 a k\u00e9t n\u0151t \u00e9s er\u0151szakoljuk meg. Ezt is siker\u00fclt ler\u00e1zni magunkr\u00f3l, ki\u00e9rt\u00fcnk az \u00e1llom\u00e1sra. Ott m\u00e1r v\u00e1rt egy f\u00e9rfi, aki a k\u00e9t n\u0151nek a hamis igazolv\u00e1nyt szerezte. Odamentem egy szabads\u00e1gos katon\u00e1hoz, r\u00e1b\u00edztam a „menyasszonyomat” \u00e9s az \u00e9desanyj\u00e1t, hogy vigy\u00e1zzon r\u00e1juk a vonaton. – K\u00e9s\u0151bb, amikor az Igazol\u00f3 Bizotts\u00e1g el\u0151tt \u00e1lltam, n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9st k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen firtattak: mi\u00e9rt menek\u00fcltem el, mi\u00e9rt lettem katona, m\u00e9rt l\u0151ttem az oroszokra, m\u00e9rt nem seg\u00edtettem az \u00fcld\u00f6z\u00f6tteknek, mi\u00e9rt nem \u00e1lltam mell\u00e9j\u00fck, mif\u00e9le magyar ember vagyok stb. Mocskoltak, pocskondi\u00e1ztak az asztaln\u00e1l \u00fcl\u0151k, k\u00f6zt\u00fck volt egy Czine nev\u0171 \u00f6reg cip\u00e9sz, aki nagyon ellenezte az igazol\u00e1somat, el akart k\u00fcldeni b\u00fcntet\u0151t\u00e1borba. Pedig nemr\u00e9g szabadultam az egyikb\u0151l, a Ny\u00edrm\u00e1rtonfalva melletti Balk\u00e1nyi uradalomb\u00f3l, ahol a Nyugatr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 menek\u00fclteket, katon\u00e1kat, gyan\u00fas szem\u00e9lyeket gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze. \u00c9n nem Nyugatr\u00f3l j\u00f6ttem, hanem az oroszok el\u0151l sz\u00f6ktem meg Pesten. Moln\u00e1r M\u00f3ser kirakat\u00e1ban \u00f6lt\u00f6ztem civilbe, amikor r\u00e1mord\u00edtott egy fiatal orosz katona: sztoj! Mondtam, hogy Horthy szoldat. Elvette a fegyveremet, de elfeledkeztem, hogy a katonanadr\u00e1gomban, amit m\u00e9g nem siker\u00fclt kicser\u00e9lnem, csak m\u00e1r civil ing volt felette, maradt egy kis gy\u00f6ngyh\u00e1znyel\u0171 n\u0151i pisztoly. Az orosz megtapogatott, \u00e9szrevette, elkezdte \u00fctni a h\u00e1tamat a g\u00e9ppisztoly tus\u00e1j\u00e1val, levert a f\u00f6ldre, k\u00e9tszer fejen is r\u00fagott. Egy jobb \u00e9rz\u00e9s\u0171, id\u0151sebb orosz katona azonban elzavarta az \u00fctlegel\u0151t. Mindez az Aranyk\u00e9z utc\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt. Ez az id\u0151sebb lekanyar\u00edtotta a v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l a zs\u00e1kj\u00e1t, ideadta nekem, hogy vigyem \u00e9n. \u00d6r\u00fcltem, mint Vak Laci a f\u00e9l szeminek, nem f\u00e1zott a h\u00e1tam. K\u00eds\u00e9rtem egy darabig ezt az oroszt, lement a pinc\u00e9kbe, az ennival\u00f3t nekem kellett megk\u00f3stolnom, elszedte az \u00f3r\u00e1kat, \u00e9letemben annyi kar-, zseb- \u00e9s vekker\u00f3r\u00e1t nem l\u00e1ttam, mint enn\u00e9l az oroszn\u00e1l. Rakta a zs\u00e1kba, m\u00e1r alig b\u00edrtam. V\u00e9g\u00fcl meg\u00e1llt, k\u00f6z\u00f6lte velem, hogy h\u00e1rom percen bel\u00fcl szerezzek neki motorbiciklit, k\u00fcl\u00f6nben kaput! P\u00e1r l\u00e9p\u00e9sre t\u0151l\u00fcnk egy h\u00e1zmester a bet\u00f6rt ajt\u00f3t jav\u00edtgatta, hozz\u00e1 fordultam seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. Kider\u00fclt, hogy az egyik gazdag lak\u00f3nak a sz\u00e9n alatt van el\u00e1sva egy nagyon j\u00f3 motorja. Ki\u00e1stuk, az orosz meg a zs\u00e1kj\u00e1val elz\u00f6ty\u00f6g\u00f6tt. Ott \u00e1lltam ingben, katonanadr\u00e1gban, sapka n\u00e9lk\u00fcl a hidegben. A h\u00e1zmester k\u00f6zben elt\u0171nt. Megint oroszok \u00e1ll\u00edtottak meg, igazolv\u00e1nyom nem volt, bez\u00e1rtak egy fodr\u00e1sz\u00fczletbe, m\u00e1r sokan ott voltak, G\u00f6d\u00f6ll\u0151n k\u00f6t\u00f6ttem ki, doh\u00e1nypajt\u00e1ban aludtam sok fogoly k\u00f6z\u00f6tt. Egyszer Cegl\u00e9dre vittek benn\u00fcnket krumpli\u00e9rt, h\u00e1rom teheraut\u00f3val. Egy Iv\u00e1n nev\u0171 szerb fi\u00fa biztat\u00e1s\u00e1ra visszafel\u00e9 j\u00f6vet leugr\u00e1ltunk, Cegl\u00e9dberceln\u00e9l siker\u00fclt megsz\u00f6kni. Havas volt minden, egy \u00e1rok partj\u00e1n nem tudtam felm\u00e1szni. Arra \u00e9bredtem, hogy egy falusi szob\u00e1ban vagyok, j\u00f3 melegben. Bej\u00f6tt egy f\u00e9rfi, kider\u00fclt, hogy \u0151 meg a l\u00e1nya h\u00fazott ki az \u00e1rokb\u00f3l, a h\u00f3b\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb t\u00f6bbsz\u00f6r megl\u00e1togattam \u0151ket, de m\u00e1r mindketten meghaltak.<\/p>\n

1945 m\u00e1jus\u00e1ban ker\u00fcltem haza. Akkor k\u00fcldtek ki a Balk\u00e1nyi uradalomba, a nevelni val\u00f3k k\u00f6z\u00e9. Az Igazol\u00f3 Bizotts\u00e1gban egy orvossz\u00e1zados sz\u00f3lt mellettem, s amikor szavaztak, leigazoltak. \u00cdgy lettem szabad, nem kellett visszamennem az uradalomba, amir\u0151l megint reg\u00e9nyt lehetne \u00edrni. Mindenf\u00e9le \u00fari n\u00e9pek voltak ott a r\u00e9gi vil\u00e1gb\u00f3l, voltak pockingos \u00fari n\u0151k, akik Pockingban csokol\u00e1d\u00e9\u00e9rt fek\u00fcdtek le a n\u00e9ger katon\u00e1knak stb. stb.<\/p>\n

Ap\u00e1m azzal fogadott, hogy elj\u00f6tt a mi id\u0151nk, l\u00e9pjek be a p\u00e1rtba, ott a helyem a szocdemek k\u00f6z\u00f6tt. V\u00e9g\u00fcl mindketten bel\u00e9pt\u00fcnk, \u0151 kicsit k\u00e9s\u0151bb, mert m\u00e9g mindig a vas\u00fatn\u00e1l dolgozott. A Csap\u00f3kert leger\u0151sebb szervezet\u00e9ben lettem eln\u00f6k, G\u00e1l Istv\u00e1n, aki k\u00e9s\u0151bb a V\u00e1rosi P\u00e1rtbizotts\u00e1g titk\u00e1ra volt, lett a titk\u00e1runk, \u0151 ut\u00f3bb \u00e1tp\u00e1rtolt a kommunist\u00e1khoz. Engem meg mint jobboldali szocdemet, kiz\u00e1rtak a p\u00e1rtb\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban az\u00e9rt z\u00e1rtak ki, mert a post\u00e1n, ahol dolgoztam, aj\u00e1nlott\u00e1k, hogy a k\u00e1rosult zsid\u00f3k jav\u00e1ra mondjunk le a fizet\u00e9s\u00fcnk egy sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1r\u00f3l. \u00c9n akkor azt mondtam, hogy egyet\u00e9rtek vele, de adjunk a rongyosan hazat\u00e9rt magyar hadifoglyoknak is bel\u0151le. Az a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s az \u00e9n javaslatomat szavazta meg, hogy a gy\u0171jt\u00e9snek a fele ide, a m\u00e1sik fele oda. K\u00e9t politikai rend\u0151r ott volt a gy\u0171l\u00e9sen, szavaz\u00e1s ut\u00e1n levittek a pinc\u00e9be, elmondtak mindenf\u00e9le fasiszt\u00e1nak, zsid\u00f3gy\u0171l\u00f6l\u0151nek, agyba-f\u0151be vertek, megrugdostak. Mivel \u00e9n prolet\u00e1rgyereknek tartottam magam, \u00fagy \u00e9reztem, jogom van elmondani a v\u00e9lem\u00e9nyemet az \u00f6sszej\u00f6vetelen, h\u00e1t ezek m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyen voltak. Azt mondt\u00e1k, ha m\u00e9g egyszer pof\u00e1zni merek, akkor v\u00e9gem van.<\/p>\n

K\u00e9t-h\u00e1rom nap m\u00falva, mikor kihevertem a ver\u00e9st, visszamentem dolgozni. Az egyes post\u00e1n, itt a Hatvan utc\u00e1n voltam rovatol\u00f3, \u00e9jszak\u00e1s. Kin\u00e9zek az ablakon, l\u00e1tom, hogy a leszerelt telefonk\u00f6zpontot akarj\u00e1k elvinni az oroszok. A r\u00e1mp\u00e1r\u00f3l m\u00e1r rakt\u00e1k a teheraut\u00f3kra. Nekem volt egy unokatestv\u00e9rem, Helfmann Margit, aki az angol misszi\u00f3 vezet\u0151j\u00e9nek, Alekszander t\u00e1bornoknak volt a gazdas\u00e1gi beszerz\u0151je. Ez a t\u00e1bornok \u00c1rvay professzor sz\u00fcl\u00e9szeti klinik\u00e1j\u00e1n kapott elsz\u00e1ll\u00e1sol\u00e1st. Helfmann Margit m\u00e1r kor\u00e1bban bemutatott a jovi\u00e1lis \u00f6reg\u00farnak, Alexander t\u00e1bornoknak, s amikor az oroszok el akart\u00e1k rabolni a telefonk\u00f6zpontot, \u0151t h\u00edvtam fel telefonon, n\u00e9met\u00fcl t\u00e1j\u00e9koztattam. A t\u00e1bornok azonnal int\u00e9zkedett, valahol M\u00e1t\u00e9szalka k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9rt\u00e9k utol a rakom\u00e1nyt, amit nyomban visszahoztak Debrecenbe.<\/p>\n

Ezut\u00e1n az oroszok vittek le a postaigazgat\u00f3s\u00e1g pinc\u00e9j\u00e9be, mert megtudt\u00e1k, hogy \u00e9n telefon\u00e1ltam az angol misszi\u00f3ra. Ezek is f\u00e9lholtra vertek puskatussal, azt hittem, hogy nem \u00e9lem t\u00fal. A posta igazgat\u00f3ja, Koml\u00f3s vagy Koml\u00f3si, j\u00f3\u00e9rz\u00e9s\u0171 magyar ember volt, p\u00e1r napra elengedett, hogy magamhoz t\u00e9rhessek.<\/p>\n

Ekkor v\u00e1ltam \u00e9n, a prolet\u00e1rgyerek, aki sz\u00edvvel akarta \u00e9p\u00edteni a szocializmust, minden hivatal szem\u00e9ben a szocialista haza ellens\u00e9g\u00e9v\u00e9. Innent\u0151l kezdve k\u00e1lv\u00e1ria volt az \u00e9letem. Politikai megb\u00edzhatatlans\u00e1gomra hivatkozva 1946 augusztus elsej\u00e9n kir\u00fagtak a Post\u00e1r\u00f3l, az \u00f6tezres rendelet kett\u0151 paragrafus kett\u0151 bekezd\u00e9s a pontja alapj\u00e1n. Ez vagy harminc \u00e9vre megkeser\u00edtette az \u00e9letemet. Ak\u00e1rhov\u00e1 mentem, ez a k\u00e1derlap mindenhov\u00e1 elk\u00eds\u00e9rt.<\/p>\n

Elker\u00fcltem a Doh\u00e1nygy\u00e1rba, ahol h\u00edres emberekkel dolgoztam egy\u00fctt, volt alisp\u00e1nokkal, vez\u00e9rkari tisztekkel. Itt dolgoztam G\u00e1l Istv\u00e1nnal, akir\u0151l m\u00e1r sz\u00f3ltam. Voltam udvaros, f\u0171t\u0151 stb. De itt is megj\u00e1rtam. \u00c9ppen f\u0171t\u0151 voltam, lap\u00e1toltam a szenet j\u00f3 magasra, ahol k\u00e9t lyukon kellett bedob\u00e1lni a t\u00fczel\u0151t, eg\u00e9sz \u00e9jjel. Csurgott r\u00f3lam a v\u00edz. A t\u00e1rsam k\u00f6nnyen b\u00edrta a munk\u00e1t, megk\u00e9rdeztem, hogy csin\u00e1lja. Azt v\u00e1laszolta, hogy egy heti keresetem\u00e9rt, 54 peng\u0151\u00e9rt el\u00e1rulja a titk\u00e1t. H\u00e1t, ugye, munk\u00e1sszolidarit\u00e1s… V\u00e1llaltam. Megtanultam t\u0151le, hogy az Olykosb\u00f3l, ami a doh\u00e1nyt\u00e1rol\u00f3 r\u00e9sze, hozok egy csom\u00f3 zs\u00e1kot, meg\u00e1ztatom a f\u00e1radt olajban, bedob\u00e1lom a t\u0171zt\u00e9rbe, \u00e9g, mint a zs\u00edr. Csob\u00e1k n\u00e9ni megengedte, hogy hordjam a selejtes zs\u00e1kokat, k\u00f6nny\u0171 volt ilyen t\u00fczel\u00e9ssel tartani a g\u0151znyom\u00e1st. De p\u00f3rulj\u00e1rtam, mert a nyom\u00e1sm\u00e9r\u0151re nem figyeltem, raktam, raktam a kaz\u00e1nt, hogy v\u00e9gre el\u00e9rjem a sz\u00fcks\u00e9ges g\u0151znyom\u00e1st, ami addig sose siker\u00fclt. Egyszercsak rohan a f\u0151g\u00e9p\u00e9sz meg az orosz katonai ellen\u0151r, mit csin\u00e1lsz, te, felrobban a gy\u00e1r, kiab\u00e1ltak fel\u00e9m. Szabot\u00e1lsz, te jobboldali, h\u00e1t n\u00e9zd m\u00e1r meg, a mutat\u00f3d r\u00e9gen t\u00falment a piroson. V\u00e9g\u00fcl mindenki azon csod\u00e1lkozott, hogy nem robbant fel a gy\u00e1r. Bevittek egy Grazeli nev\u0171 m\u00e9rn\u00f6k irod\u00e1j\u00e1ba, ott egy tolm\u00e1cs meg egy orosz tiszt lehordtak, szabot\u00e1zzsal v\u00e1doltak, hogy t\u00f6nkre akartam tenni a j\u00f3v\u00e1t\u00e9telhez tartoz\u00f3 cigaretta-sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt. Szib\u00e9ri\u00e1val fenyeget\u0151ztek. A m\u00e9rn\u00f6k mentett meg. J\u00f3l besz\u00e9lt oroszul, nyugodt \u00e9rvel\u00e9ssel lehiggasztotta az orosz tisztet, el\u00e9rte, hogy m\u00e1s helyre tettek dolgozni, a rakod\u00f3khoz, ahol eg\u00e9sz nap cipelt\u00fck a b\u00e1l\u00e1kat.<\/p>\n

1947-ben egyszer el\u00e9m \u00e1ll a p\u00e1rttitk\u00e1r, mondja, hogy tisztvisel\u0151ket keresnek az OTI-ban. Siker\u00fclt odaker\u00fcln\u00f6m \u00fagy, mint szocdem munk\u00e1stisztvisel\u0151. Volt ilyen m\u00e9g kett\u0151, volt h\u00e1rom kommunista, egy kisgazda, egy polg\u00e1ri demokrata stb. A kir\u00fagott, B-list\u00e1s tisztvisel\u0151k hely\u00e9t foglaltuk el. Csakhogy hamarosan megk\u00fcldt\u00e9k a k\u00e1derlapomat, amiben mint politikailag megb\u00edzhatatlant \u00edrtak le. Vit\u00e9z Dr. Nagy Lajos aligazgat\u00f3, valamikor husz\u00e1rezredes, magas, j\u00f3 tart\u00e1s\u00fa, tipikus magyar ember megk\u00e9rt, hogy mes\u00e9ljem el, mi\u00e9rt lettem \u00e9n ellens\u00e9g. Elmondtam r\u00e9szletesen, mire sz\u00f3szerint ezt mondta: le vannak szarva ezek a h\u00fclye kommunist\u00e1k! Itt maradsz, am\u00edg \u00e9n itt leszek, majd \u00e9n megv\u00e9delek. \u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt. Hogy bebiztos\u00edtsa az \u00e1ll\u00e1somat, kinevezett g\u00e9p\u00edr\u00f3nak, pedig csak p\u00f6ty\u00f6gtettem.<\/p>\n

A p\u00e1rtb\u00f3l azonban hamarosan kiz\u00e1rtak, amint m\u00e1r eml\u00edtettem. M\u00e9g a kommunist\u00e1kkal val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9skor \u00e1tvettek, a Magyar Dolgoz\u00f3k P\u00e1rtj\u00e1b\u00f3l azonban kir\u00fagtak. A kiz\u00e1r\u00e1somkor k\u00e9t doktor, Nagy J\u00f3zsef \u00e9s Nagy Lajos k\u00f6rzeti orvosok fel\u00e1lltak, tiltakoztak, megmondt\u00e1k, hogy a kiz\u00e1r\u00e1somra semmi ok, szab\u00e1lytalan az elj\u00e1r\u00e1s. Mikor leadtam a p\u00e1rtk\u00f6nyvemet \u00e9s indultam kifel\u00e9, egyesek g\u00fanyosan mondt\u00e1k, v\u00e9gre megtisztul a leveg\u0151.<\/p>\n

Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, m\u00e9g a kiz\u00e1r\u00e1som el\u0151tt voltak a v\u00e1laszt\u00e1sok, 1947-ben. Akkor m\u00e1r az OTI-ban dolgoztam. Az 53-as k\u00f6rzetbe neveztek ki szocdem k\u00e9pvisel\u0151nek. A kommunista k\u00fcld\u00f6tt, Nagy G\u00e1bor, aki a Vagongy\u00e1r port\u00e1sa volt, azt javasolta, hogy \u00e9n, a fiatalember legyek a bizotts\u00e1g eln\u00f6ke. J\u00f6tt egy lev\u00e9l, hogy k\u00e9tsz\u00e1z szavaz\u00f3t ne engedj\u00fcnk voksolni, mert klerik\u00e1lisak. Tudtam, hogy nek\u00fcnk d\u00f6nt\u00e9si jogunk van, a szavaz\u00f3bizotts\u00e1gban pedig a szakszervezetis meg a kommunista mag\u00e1ra maradt. A kommunista megorrolt, hiszen \u0151 javasolt eln\u00f6knek. Ugyan\u00edgy j\u00e1rtam el akkor is, amikor egy fiatal szavaz\u00f3t akartak elzavarni, mert hogy csend\u0151r volt az apja. Szavazhat, d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk a k\u00e9t kiv\u00e9tellel, mert nem \u0151 volt csend\u0151r, hanem az apja. Azt\u00e1n j\u00f6ttek a k\u00e9kc\u00e9dul\u00e1sok, k\u00e9t teheraut\u00f3val. A v\u00e1laszt\u00e1s napj\u00e1n mell\u00e9m adt\u00e1k Hajzer tizedest, hogy \u00fcgyeljen a rendre. Sz\u00f3ltam neki, hogy a k\u00e9kc\u00e9dul\u00e1sokat vigye be a k\u00f6zponti ellen\u0151rz\u0151 bizotts\u00e1ghoz, tiszt\u00e1zz\u00e1k ott a dolgot. A KEB eln\u00f6ke Kondor Lajos volt a Parasztp\u00e1rtt\u00f3l, \u0151 leplezte le \u0151ket. Nagy G\u00e1bor meg egy v\u00e1rosi hajd\u00fa feljelentett engem meg Szab\u00f3 Elem\u00e9rt, aki a kisgazd\u00e1kat k\u00e9pviselte, hogy mi ketten megszegt\u00fck a v\u00e1laszt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyt. Bevittek a rend\u0151rs\u00e9gre, ahol j\u00f3l megvertek benn\u00fcnket. De megint szerencs\u00e9m lett. Bej\u00f6tt a kapit\u00e1nys\u00e1gon egy dr. Kiss S\u00e1ndor nev\u0171 sz\u00e1zados, aki szint\u00e9n szocdem p\u00e1rttag volt, felismert, biztat\u00f3an intett, majd kiment. Sz\u00f3lt Szab\u00f3 Istv\u00e1nnak, a megyei szocdem eln\u00f6knek. \u0150 \u00e9rtes\u00edtette Riesz Istv\u00e1nt, aki az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra kiterjed\u0151 amneszti\u00e1t adott a v\u00e1laszt\u00e1si v\u00e9ts\u00e9gekre, ak\u00e1r elk\u00f6vett\u00e9k ezeket, ak\u00e1r nem. P\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb Riesz is, Szab\u00f3 is \u00e1ldozata lett a kommunista \u00f6nk\u00e9nynek. \u00c9n azonban meg\u00fasztam. Istenem, de sok szerencs\u00e9m volt nekem az \u00e9letben!<\/p>\n

1949-ben megn\u0151s\u00fcltem, elvettem Palotai \u00c9v\u00e1t, akinek az \u00e9desapja rend\u0151rzen\u00e9sz volt, kor\u00e1bban katonai zenekar karmestere Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt. Ap\u00f3som remek\u00fcl tudott trombit\u00e1lni, nagyon rendes ember volt. A Husz\u00e1r G\u00e1l utc\u00e1ban laktunk vel\u00fck, a 20. sz\u00e1m alatt, ez valamikor a v\u00e1ros bikagondoz\u00f3j\u00e1nak a h\u00e1za volt, alacsony, \u00f3cska, r\u00e9gi v\u00e1lyogh\u00e1z, nagy udvarral, sz\u00e9pen elf\u00e9rt\u00fcnk.<\/p>\n

\u00c9n persze mindig festegettem, minden marad\u00e9k id\u0151mben, egyre nagyobb sikereket \u00e9rtem el. Tagja lettem a M\u0171v\u00e9szeti Alapnak, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztem, lassan old\u00f3dni kezdett velem szemben a sok\u00e1ig jellemz\u0151 elmarasztal\u00e1s, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s. Annyira nem ment m\u00e9g j\u00f3l, hogy meg\u00e9ltem volna a fest\u00e9szetb\u0151l, megsz\u00fcletett a h\u00e1rom fiam, feles\u00e9gem asztm\u00e1val betegeskedett, 1947-ben kapott SZTK-\u00e1ll\u00e1somat meg kellett tartanom. De \u00e9jszaka meg hajnalban, minden szabad id\u0151mben festettem a k\u00e9peimet rend\u00fcletlen\u00fcl.<\/p>\n

1956-ban k\u00fcld\u00f6ttnek v\u00e1lasztottak meg a Forradalmi Bizottm\u00e1nyba, elk\u00fcldtek a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sbe, a debreceni v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1ra. Tagja lettem a Munk\u00e1stan\u00e1csnak is. P\u00e1rtonk\u00edv\u00fcli voltam, de mindenki ismert arr\u00f3l, hogy becs\u00fcletes vagyok, m\u00e9g a p\u00e1rttitk\u00e1roknak is beolvasgattam, nem rejtettem v\u00e9ka al\u00e1 a v\u00e9lem\u00e9nyemet sose. Nekem az volt a v\u00e9lem\u00e9nyem, hogy az any\u00e1tok mindenit, ha nektek nem tetszik, amit mondok, \u00f6sszeszedem az \u00f6sszes k\u00e9pemet a h\u00f3nom al\u00e1, \u00e9s elmegyek vel\u00fck h\u00e1zalni, \u00e1ron alul eladogatom, akkor se fogok \u00e9hen halni sem \u00e9n, sem a csal\u00e1dom. Ez volt bennem a kur\u00e1zsi alapja. Meg sose f\u00e9ltem a munk\u00e1t\u00f3l, tusk\u00f3ztam \u00e9n valamikor a Nagyerd\u0151n is. \u00c9n nem f\u00e9ltem m\u00e1r 56 el\u0151tt sem.<\/p>\n

A forradalom idej\u00e9n Csorba alezredest\u0151l arra kaptam megb\u00edz\u00e1st, hogy szedjem rendbe a megye h\u00fasell\u00e1t\u00e1s\u00e1t, de ezt a munk\u00e1t m\u00e1r nem tudtam befejezni, mert p\u00e1r nap m\u00falva az oroszok levert\u00e9k a forradalmat. 1956 december\u00e9ben m\u00e9g szerveztem a decemberi sztr\u00e1jkot K\u00e1d\u00e1r ellen, ekkor vittek be a nyomoz\u00f3k a kapit\u00e1nys\u00e1gra. Egy sz\u00e1zados el\u00e9 ker\u00fcltem, aki kor\u00e1bban tan\u00edt\u00f3 volt, j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa ember, n\u00e1la volt m\u00e1r az a jegyz\u0151k\u00f6nyv is, amit a forradalom napjaiban a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen hivatalosan k\u00e9sz\u00edtett a Munk\u00e1stan\u00e1cs, az SZTK Forradalmi Bizotts\u00e1ga. Ebb\u0151l kider\u00fclt, hogy ki mit mondott, hogyan sz\u00f3lt hozz\u00e1 a dolgokhoz. Azt mondja nekem a sz\u00e1zados, hogy mag\u00e1nak marha szerencs\u00e9je van, mert mag\u00e1val kapcsolatban sok pozit\u00edvum van ezekben a jegyz\u0151k\u00f6nyvekben, mag\u00e1nak nagyobb baja itt nem lesz. Egyet k\u00e9rdezek mag\u00e1t\u00f3l: ha m\u00e9g egyszer kezd\u0151dne ez a cirkusz, akkor mit csin\u00e1lna? K\u00e9rem, \u00e9n ugyanezt csin\u00e1ln\u00e1m, becs\u00fcletes magyar ember m\u00e1st nem tehetett – v\u00e1laszoltam. Nem ezt kellett volna mondania, sz\u00f3lt ism\u00e9t. Nem baj, \u00e9n \u00edgy gondolom, b\u00fcntessenek meg, v\u00e1llalom, elhamarkodott d\u00f6nt\u00e9seket nem hoztunk, sorsokr\u00f3l, \u00e9letekr\u0151l volt sz\u00f3, a m\u00falt b\u0171nei alapj\u00e1n sem l\u00f3gattunk ki senkit az ablakon, vagy nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt? – k\u00e9rdeztem hat\u00e1rozottan. De, \u00edgy volt, azonban m\u00e9gsem \u00fassza meg sz\u00e1razon, nehogy azt higgye – fejezte be mond\u00f3k\u00e1j\u00e1t a sz\u00e1zados. A l\u00e9nyeg, hogy javamra \u00edrt\u00e1k azt a m\u00e9rs\u00e9kl\u0151 hat\u00e1st, amit a Forradalmi Bizotts\u00e1gban \u00e9rtem el. P\u00e1r nap m\u00falva elengedtek, be\u00e9rt\u00e9k azzal, hogy a munkahelyemen fegyelmi el\u00e9 kellett \u00e1llnom, ahol \u00f6t \u00e9vre kiz\u00e1rtak az el\u0151l\u00e9ptet\u00e9sekb\u0151l, jutalmaz\u00e1sokb\u00f3l, fizet\u00e9sem pedig \u00f6t \u00e9ven \u00e1t egyenl\u0151 maradt a kezd\u0151fizet\u00e9ssel, semmi kedvezm\u00e9nyt nem kaphattam. A Munk\u00e1stan\u00e1csb\u00f3l \u00f6ten \u00fasztuk meg nagyobb b\u00fcntet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

1957 \u0151sz\u00e9n a jutalomoszt\u00e1skor a p\u00e1rttitk\u00e1r engem is sz\u00f3l\u00edtott: \u00c9gerh\u00e1zi Imre! Menj m\u00e1r ki, t\u00e9ged sz\u00f3l\u00edtottak, mondt\u00e1k a t\u00f6bbiek, mert \u00e9n azt hittem, hogy t\u00e9ved\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. V\u00e9g\u00fcl kiballagtam s kaptam egy k\u00f6nyvet, Balzac: Elveszett ill\u00fazi\u00f3k. Nem \u00edrtak bele semmit, a koll\u00e9g\u00e1k kuncogtak, \u00e9n meg piros pof\u00e1val vissza\u00fcltem a helyemre. R\u00e1ad\u00e1sul k\u00e9t \u00e9vvel megtoldt\u00e1k a fegyelmin kir\u00f3tt \u00f6t \u00e9vet, mert megharagudott r\u00e1m az a p\u00e1rttitk\u00e1r, akit 56-ban v\u00e1ltottunk le.<\/p>\n

Egy Putz Ferenc nev\u0171 koll\u00e9ga, a m\u00e1sodik ker\u00fclet p\u00e1rttitk\u00e1ra nagyon rendes ember volt. A forradalom idej\u00e9n le akart\u00e1k v\u00e1ltani, de \u00e9n meggy\u0151ztem a Bizotts\u00e1got, hogy hagyj\u00e1k dolgozni, hiszen j\u00f3l v\u00e9gezte a munk\u00e1j\u00e1t, ne legy\u00fcnk mi olyanok, mint a kommunist\u00e1k, akik mindenkit ellens\u00e9gnek tekintettek, aki nem tartozott az \u0151 p\u00e1rtjukba. \u00c9n ismertettem el\u0151tte a Munk\u00e1stan\u00e1cs \u00e9s a Forradalmi Bizotts\u00e1g d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Elmondtam, hogy n\u00e9zd, Ferik\u00e9m, j\u00f3l ell\u00e1ttad a feladatodat, tisztess\u00e9ges, embers\u00e9ges volt\u00e1l mindig, az az \u00e9n k\u00e9r\u00e9sem hozz\u00e1d, hogy te ne v\u00e1ltozz\u00e1l meg, olyan maradj, amilyen eddig is volt\u00e1l. Ha te kommunist\u00e1nak tartod magad, akkor legy\u00e9l tov\u00e1bb is kommunista – ez annyira meghatotta Ferit, hogy megk\u00f6nnyezte. Mindez benne volt a jegyz\u0151k\u00f6nyvekben, amik azt\u00e1n a rend\u0151rs\u00e9gre ker\u00fcltek. Sz\u00f3val ilyen dolgok miatt \u00fasztam meg 56-ot, meg tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert fest\u00e9szetem r\u00e9v\u00e9n egyre ink\u00e1bb ismertt\u00e9 v\u00e1lt a nevem.<\/p>\n

Az 56-os b\u00e9lyeg persze v\u00e9gig rajtam, rajtunk maradt, senki nem mosta le, de 1964 ut\u00e1n tapasztaltam, hogy velem szemben a hatalom egyre jobban old\u00f3dik.<\/p>\n

1955-ben elk\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk a Hadh\u00e1zi utc\u00e1ra, vett\u00fcnk egy egyszob\u00e1s \u00f6sszkomfortos lak\u00e1st. El\u0151tte a Klapka utca 17. sz\u00e1m al\u00e1 ment\u00fcnk, ahol az \u00f6cs\u00e9m lakott, a szomsz\u00e9dj\u00e1ban volt egy \u00fcres h\u00e1ts\u00f3 lak\u00e1s. 1957-ben m\u00e1r benn volt a lak\u00e1sk\u00e9rv\u00e9nyem is, hivatkozva a nagy csal\u00e1dra, k\u00e9rtem m\u0171termet is. A hetvenes \u00e9vekben kaptam Debrecen v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l ezt az \u00f6sszkomfortos sz\u00f6vetkezeti lak\u00e1st, amiben most is lakunk, a F\u00fcredi utca 52. sz\u00e1m alatt tal\u00e1lhat\u00f3. Nagy tiszteletem volt az \u00e9p\u00edt\u0151brig\u00e1d el\u0151tt, amit B\u00f6k\u00f6nyi-brig\u00e1dnak h\u00edvtak, csin\u00e1ltak egy j\u00f3l z\u00e1rhat\u00f3 pinc\u00e9t is, rakt\u00e1rnak haszn\u00e1lom, n\u00e9ha meg dolgozgatok benne. Azt\u00e1n j\u00f6tt a nagy privatiz\u00e1ci\u00f3, a pinc\u00e9\u00e9rt az\u00f3ta haszn\u00e1lati d\u00edjat fizetek. Nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k ennek a pinc\u00e9nek, j\u00f3l megcsin\u00e1lt\u00e1k, festeni is tudok benne, van f\u00e9ny, a k\u00e9peimet is tudom t\u00e1rolni benne.<\/p>\n

1964 ut\u00e1n a hivatalban, az SZTK-ban kisebb-nagyobb zaklat\u00e1sok folyamatosan \u00e9rtek. 1947-t\u0151l 1980-ig dolgoztam itt, a nyugd\u00edj-oszt\u00e1lyon voltam helyettes oszt\u00e1lyvezet\u0151, amikor rokkantnyugd\u00edjba mentem.<\/p>\n

Bartos f\u0151igazgat\u00f3 mindig j\u00f3indulat\u00fa volt hozz\u00e1m, fest\u00e9szeti munk\u00e1mat megbecs\u00fclte, szabadid\u0151t is gyakran enged\u00e9lyezett, azzal, hogy el\u00e9rhet\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban legyek. Fizet\u00e9sn\u00e9lk\u00fcli szabads\u00e1gokat biztos\u00edtott, \u00edgy jutottam el m\u0171v\u00e9sztelepekre. Pesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1somra az eg\u00e9sz vez\u00e9rkar elj\u00f6tt.<\/p>\n

A dolgoz\u00f3k meg akartak v\u00e1lasztani SZB-titk\u00e1rnak, de mivel nem voltam p\u00e1rttag, a p\u00e1rttitk\u00e1r leintett. Megmondta, hogy tisztelnek, becs\u00fclnek, de oszt\u00e1lyvezet\u0151-helyettesn\u00e9l magasabb poz\u00edci\u00f3ra ne sz\u00e1m\u00edtsak, a kult\u00farfelel\u0151si poszttal is \u00e9rjem be, a szakszervezeti vezet\u00e9s bizalmi poszt, ezt ne v\u00e1llaljam.<\/p>\n

Besz\u00e9lj, k\u00e9rlek, a gyermekeidr\u0151l!<\/b><\/p>\n

H\u00e1rom fiam van. Imre 1951-ben, P\u00e9ter 1953-ban, Attila 1966-ban sz\u00fcletett. Imre racion\u00e1lis, m\u0171szaki ember, aut\u00f3keresked\u0151 Debrecenben, haszn\u00e1lt aut\u00f3kkal kereskedik, a Szikg\u00e1ton is van m\u0171helye, nagyon szereti a szakm\u00e1j\u00e1t. P\u00e9ter \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, most szabad\u00fasz\u00f3, \u0151 is Debrecenben lakik. Attil\u00e1nak rekl\u00e1mirod\u00e1ja van Pesten, filmrekl\u00e1mokat, prospektusokat, k\u00f6nyveket k\u00e9sz\u00edt. Van egy orsz\u00e1gosan ismert, j\u00f3 zenekara is, a Djabe. Attila j\u00f3l git\u00e1rozik, zenei \u00e9rz\u00e9k\u00e9t anyai nagyapj\u00e1t\u00f3l, a szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9get \u00e9s a k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1st meg t\u0151lem \u00f6r\u00f6k\u00f6lte.<\/p>\n

Tudom, hogy te vezeted a Hortob\u00e1gyi Alkot\u00f3t\u00e1bort. Mi\u00f3ta?<\/b><\/p>\n

A hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n \u00e9n szerveztem, Tilles B\u00e9la vezette, de akkor hamar le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k azzal, hogy nem profilja a BELKER-nek. 1982-ben felk\u00e9rtek, hogy \u00e9n ir\u00e1ny\u00edtsam, az\u00f3ta napjainkig \u00e9n vagyok ennek a t\u00e1bornak a vezet\u0151je. Ez az orsz\u00e1g legnagyobb, legkvalit\u00e1sosabb m\u0171v\u00e9sztelep\u00e9v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t. Alap\u00edt\u00f3 tagja vagyok a harminc\u00f6t \u00e9ves Hajd\u00fab\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyi M\u0171v\u00e9sztelepnek is, igaz\u00e1n ott lettem fest\u0151.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a Szabadiskol\u00e1ban tanultam festeni, j\u00f3l magyar\u00e1zt\u00e1k az elm\u00e9letet is. Ennek az iskol\u00e1nak az igazgat\u00f3ja Tam\u00e1s Ervin fest\u0151m\u0171v\u00e9sz volt, itt tan\u00edtottak T\u00f3th Ervin m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, F\u00e9legyh\u00e1zi L\u00e1szl\u00f3, Menyh\u00e1rt J\u00f3zsef, Balla L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Veress G\u00e9za b\u00e1csi, aki ebben a h\u00e1zban lakott. A Szabadiskol\u00e1t azonban hamarosan megsz\u00fcntett\u00e9k, szakk\u00f6r\u00f6ket szerveztek helyette. \u00cdgy alakult meg a V\u00e1rosi Szakk\u00f6r, amelynek B\u00edr\u00f3 Lajos lett a vezet\u0151je, aki sz\u00e9p eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el a koll\u00e9g\u00e1kkal. \u00c9n azonban a m\u0171v\u00e9sztelepeken v\u00e1ltam igaz\u00e1n fest\u0151v\u00e9.<\/p>\n

J\u00f3nev\u0171 koll\u00e9g\u00e1kkal voltam k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, tan\u00e1csaikat, korrekci\u00f3ikat hasznos\u00edtottam. Magamat is k\u00e9peztem, mert eleinte hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9reztem annak, hogy nem j\u00e1rtam F\u0151iskol\u00e1ra. Megrendeltem a F\u0151iskola h\u00e1rom \u00e9v\u00e9nek jegyzetanyag\u00e1t, kijegyzeteltem, k\u00e9t \u00e9vig ezen az anyagon r\u00e1gtam \u00e1t magam. K\u00f6zben arra gondoltam, hogy Szinyey-Merse, Benczur s m\u00e1s fest\u0151\u00f3ri\u00e1sok sem v\u00e9geztek f\u0151iskol\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb pedig \u0151k tan\u00edtottak a F\u0151iskol\u00e1n, ett\u0151l kiss\u00e9 megnyugodtam.<\/p>\n

A hetvenes \u00e9vekben t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az SZTK-ban elv\u00e9geztett\u00e9k velem a szakmai f\u0151iskol\u00e1t, h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t j\u00e1rtam oda \u00f6reg fejjel. Sajn\u00e1ltam az itt elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t, akkor is, ha a padra kitettem a lin\u00f3metszetet s a k\u00e9seket, az el\u0151ad\u00f3 mondta a sz\u00f6veget, \u00e9n meg farigcs\u00e1ltam, ide-oda r\u00f6ppentek a lin\u00f3darabok. A tan\u00e1rok azonban nagyon meg\u00e9rt\u0151en kezeltek, volt olyan, aki azt mondta: h\u00fazzon m\u00e1r le nekem is egyet! Annyib\u00f3l m\u00e9gis j\u00f3 volt, hogy a f\u0151iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g kellett a beoszt\u00e1somhoz.<\/p>\n

Kedves Imre, t\u00fcrelmesen k\u00e9rdeztem eddig?<\/b><\/p>\n

Igen<\/p>\n

Akkor engedd meg, hogy most t\u00f6bb r\u00f6vid k\u00e9rd\u00e9st tegyek fel, ezekre r\u00f6vid v\u00e1laszokat k\u00e9rek. Szereted-e a term\u00e9szetet? Mit jobban, a n\u00f6v\u00e9nyeket vagy az \u00e1llatokat?<\/b><\/p>\n

Van kertem, sz\u00edvesen j\u00e1rok ki, b\u00e1r id\u0151m ritk\u00e1n engedi. Dolgozgatok egy kicsit a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1k k\u00f6r\u00fcl, sokat \u00fcld\u00f6g\u00e9lek, pihenek a nyug\u00e1nyban, n\u00e9zem a f\u00e1kat, a p\u00e1zsitot \u00e9s nagy-nagy \u00f6r\u00f6mmel hallgatom a madarak \u00e9nek\u00e9t.<\/p>\n

Els\u0151sorban a n\u00f6v\u00e9nyeket, vir\u00e1gokat, f\u00e1kat szeretem, kuty\u00e1kt\u00f3l, macsk\u00e1kt\u00f3l kisiskol\u00e1s korom \u00f3ta \u00f3vakodom, akkor egyszer megharapott egy veszett kutya, hetekig Pesten kezeltek a Pasteur Int\u00e9zetben, ahov\u00e1 B\u0151gel doktor utalt be Debrecenb\u0151l.<\/p>\n

Hogy \u00e1llsz egy\u00e9b m\u0171v\u00e9szetekkel?<\/b><\/p>\n

Fest\u00e9s k\u00f6zben rendszerint zen\u00e9t hallgatok, b\u00e1rmit, ami nekem tetszik. K\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m a h\u00e1rom tenor, Pavarotti, Domingo, Carreras, de Kod\u00e1ly zen\u00e9je, Bart\u00f3k t\u00f6bb m\u0171ve is, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az Este a sz\u00e9kelyekn\u00e9l. Est\u00e9nk\u00e9nt sz\u00edvesen olvasgatok, f\u0151leg verseket, legink\u00e1bb Sinka Istv\u00e1n k\u00f6ltem\u00e9nyeit, ezekb\u0151l t\u00f6bbet k\u00edv\u00fclr\u0151l tudok. Szerettem t\u00e1ncolni, m\u00e9g ma is tudok, gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6m az eredeti n\u00e9pi t\u00e1ncban, de ker\u00fcl\u00f6k mindent, ami sz\u00e1momra mesterk\u00e9lt.<\/p>\n

Mikor jutott\u00e1l el\u0151sz\u00f6r komplett fest\u0151k\u00e9szlethez?<\/b><\/p>\n

Tizenegy \u00e9ves voltam, amikor K\u00e1ntor Sanyi nev\u0171 oszt\u00e1lyt\u00e1rsamnak meghalt az \u00e9desapja, aki amat\u0151r fest\u0151 volt. Sanyi az \u00e9desapja fest\u0151k\u00e9szlet\u00e9t t\u00e1bori \u00e1llv\u00e1nnyal, ecsetekkel, egyebekkel nekem adta, ami\u00e9rt \u00e9n a h\u00fasv\u00e9ti keresetemmel \u00e9s a vir\u00e1glocsol\u00e1ssal szerzett p\u00e9nzecsk\u00e9mmel fizettem. Akkor jutottam el\u0151sz\u00f6r olajfest\u00e9khez \u00e9s kartonlapokhoz is. Az els\u0151 festm\u00e9nyem kartonra nem siker\u00fclt, de \u00e9n megfogadtam, hogy festeni fogok, olyat, mint a R\u00e1k\u00f3czi-k\u00e9pek. J\u00e1rtam a teniszp\u00e1ly\u00e1ra labd\u00e1t szedni, seg\u00edtettem a k\u0151m\u0171vesek mellett, \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6ttem a fill\u00e9reket, megvettem a boltban a hi\u00e1nyz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6ket. Vastag kartont ap\u00e1m hozott, v\u00e1szonra el\u0151sz\u00f6r 1964-ben festettem, az akkor megalakult B\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyi M\u0171v\u00e9sztelepen, ahol k\u00e9sz v\u00e1sznat kaptam.<\/p>\n

Anyagszer\u0171en mire festesz legsz\u00edvesebben?<\/b><\/p>\n

R\u00e9gebben deszk\u00e1ra, olajjal. Mostan\u00e1ban pedig farostlemezre festek legsz\u00edvesebben. Nem alapozom le, hanem a k\u00e9p alapsz\u00edneit rakom le alapoz\u00e1s helyett.<\/p>\n

J\u00f3nak tartod a farostlemezt?<\/b><\/p>\n

Igen, nem enged, nem hull\u00e1mzik fel, nem kell ut\u00e1na fesz\u00edteni, nem lyukad be.<\/p>\n

Id\u0151t\u00e1ll\u00f3?<\/b><\/p>\n

Igen, mert mire a pr\u00e9sel\u00e9s ut\u00e1n eleresztik egym\u00e1st a farost \u00e9s a fest\u00e9k, akkorra feltal\u00e1lj\u00e1k, hogy kell r\u00f3la leszedni a festm\u00e9nyt. A restaur\u00e1torok m\u00e1r ma is \u00faj v\u00e1szonra tudnak r\u00e9gi, rossz \u00e1llapot\u00fa k\u00e9peket \u00e1ttenni.<\/p>\n

Szervez\u0151 k\u00e9pess\u00e9ged ny\u0171hetetlen. M\u00e9gis megk\u00e9rdezem, ak\u00e1r nevek n\u00e9lk\u00fcl is, hogy itt, Debrecenben tal\u00e1lkozt\u00e1l-e szakm\u00e1n bel\u00fcli okvetetlenked\u00e9ssel, betart\u00e1ssal?<\/b><\/p>\n

El\u0151fordult. Csak p\u00e9ld\u00e1ul, nem a szervez\u00e9ssel, hanem a p\u00e1lyafut\u00e1ssal kapcsolatban. Bek\u00fcldtem h\u00e1rom k\u00e9pet egy t\u00e1rlatra. Az akkori vezet\u0151 koll\u00e9ga, ismert grafikus, \u00e9ppen r\u00e9szeg volt, amikor megn\u00e9zte a k\u00e9peimet, ezek monot\u00edpi\u00e1k voltak, \u00fcveg alatt. Ez a koll\u00e9ga belel\u00e9pett az \u00fcvegbe s azt mondta: mit akar itt az igazgat\u00f3 \u00far? \u00c9n ugyan nem voltam igazgat\u00f3, de ez nem sz\u00e1m\u00edtott neki, \u00f6sszet\u00f6rte az \u00fcveget, \u00fagy lettek ki\u00e1ll\u00edtva a k\u00e9peim, hogy nem volt rajtuk \u00fcveg. \u00c9n meg dics\u00e9rtem az \u0151 k\u00e9p\u00e9t az egyetemist\u00e1k el\u0151tt. Vagy p\u00e9ld\u00e1ul: megyei v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s volt, ugyanez az illet\u0151 megsz\u00f3lalt, ugyan, ne s\u00e9rts\u00fck meg az igazgat\u00f3 urat azzal, hogy k\u00e9pet vesz\u00fcnk t\u0151le.<\/p>\n

A kommunista p\u00e1rtba nem h\u00edvtak, hogy l\u00e9pj\u00e9l be?<\/b><\/p>\n

Egyetlen egyszer h\u00edvtak, de \u00e9n azt v\u00e1laszoltam, hogy am\u00edg \u00e9lek \u00e9s dolgozni tudok, k\u00e9zzel-l\u00e1bbal tiltakozom ellene. Mert \u00e9n rengeteg mindennel nem \u00e9rtek egyet ebben a p\u00e1rtban, \u00e9s ha nem \u00e9rtek egyet, akkor hogy l\u00e9pn\u00e9k be. Azt\u00e1n a szocdembe h\u00edvtak vissza Figul\u00e1\u00e9k. B\u00e9la t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1rt n\u00e1lam, eln\u00f6ks\u00e9get \u00edg\u00e9rt, \u0151 volt a szocdemek titk\u00e1ra egy darabig. M\u00e9g a feles\u00e9gemet is gy\u0151zk\u00f6dt\u00e9k, hogy besz\u00e9ljen r\u00e1. Szerint\u00fck \u00e9n nem s\u00e1roz\u00f3dtam be semmivel, sz\u00fcks\u00e9g lenne r\u00e1m, de \u00e9n azt mondtam, hogy nem. Szavazni elj\u00e1rok, az se k\u00f6nny\u0171, hogy kire, de egy p\u00e1rtba se l\u00e9pek be.<\/p>\n

K\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st kapt\u00e1l-e?<\/b><\/p>\n

1993-ban felh\u00edvtak a Postaigazgat\u00f3s\u00e1gra, ahol a N\u00e9meth nev\u0171 postaigazgat\u00f3 bocs\u00e1natot k\u00e9rt t\u0151lem a magyar n\u00e9p nev\u00e9ben, nemcsak t\u0151lem, mert voltunk vagy h\u00e1rman, Demeter Lajcsi, a filharm\u00f3ni\u00e1s \u00e9s m\u00e1sok, teh\u00e1t mindannyiunkt\u00f3l. Kaptunk egy nagy diplom\u00e1t is, amire az el\u0151bbiek l\u00e9nyege volt f\u00f6l\u00edrva, kaptunk komoly p\u00e9nzt is, valamint egy igazol\u00e1st, hogy posta-f\u0151fel\u00fcgyel\u0151k\u00e9nt mentem nyugd\u00edjba. Eszerint sz\u00e1molt\u00e1k ki nyugd\u00edjamat, jogosult vagyok postai kedvezm\u00e9nyekre is. A Posta, az int\u00e9zm\u00e9ny, ahol kor\u00e1bban a b\u00e9lyeget r\u00e1m \u00fct\u00f6tt\u00e9k, rehabilit\u00e1lt.<\/p>\n

1956-\u00e9rt is kapt\u00e1l valami elismer\u00e9st a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n?<\/b><\/p>\n

Nem. Amikor ki\u00e1ll\u00edtottak egyeseket a placcra, \u00f6r\u00fcltem, hogy nem vagyok k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. N\u00e9melyikr\u0151l cs\u00fanya dolgokat lehetne most itt elmondani..<\/p>\n

Hol, merre j\u00e1rt\u00e1l k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n?<\/b><\/p>\n

Eur\u00f3pa szinte minden orsz\u00e1g\u00e1ban j\u00e1rtam m\u00e1r, hol vonattal, hol busszal, hol saj\u00e1t kocsimmal. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy \u00e9lm\u00e9nyt jelentett a T\u00e1vol-Kelet, \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1g, \u00dczbegiszt\u00e1n, Tadzsigiszt\u00e1n, Turkeszt\u00e1n, Kazahszt\u00e1n, ahol a nyolcvanas \u00e9vekben j\u00e1rtam. Amikor a h\u00e1bor\u00fa zajlott, mi ott \u00e1lltunk Afganiszt\u00e1n hat\u00e1r\u00e1n, a V\u00f6r\u00f6s hegy tetej\u00e9n, l\u00e1ttuk a vonul\u00f3 orosz konvojokat, l\u00e1ttuk, hogy v\u00e9rz\u0151 fejjel hogy mennek visszafel\u00e9 az oroszok. Azon a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vid\u00e9ken festett\u00fcnk. \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy megismerhettem a keleti fest\u0151 koll\u00e9g\u00e1kat. Nekik az volt a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck a nagysz\u00e1j\u00fa Nyugatr\u00f3l, a franci\u00e1kr\u00f3l, angolokr\u00f3l, hogy n\u00e9ha elb\u00fajhatnak. N\u00e9zzem meg, mondt\u00e1k, a buharai, szamarkandi mecsetet, aminek a feszt\u00e1vols\u00e1ga sz\u00e9lesebb, mint a Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1\u00e9 R\u00f3m\u00e1ban. \u00c9s hogy odavannak, hogy \u00e1t tudt\u00e1k hidalni! Mi meg h\u00e1romezer \u00e9vvel ezel\u0151tt ezt hidaltuk \u00e1t. Ezek tan\u00edtanak minket? Amikor a temet\u0151kben j\u00e1rtunk, mindenf\u00e9le \u0151si jeleket l\u00e1ttunk, m\u00e9g horogkeresztet is, mindezeket innen „lopt\u00e1k” el. \u00c9s ilyeneket hallottam: ez itt \u00f6tezer \u00e9ves, ez csak, sajnos, h\u00e1romezer \u00e9ves stb. Az persze, hogy milyen szeg\u00e9nyek az itt \u00e9l\u0151k, m\u00e1s lapra tartozik.<\/p>\n

Itt \u00e9lsz Debrecenben, most aj\u00e1nd\u00e9koztad nyolcvan festm\u00e9nyedet, rajzodat a v\u00e1rosnak. Gondolom, hogy tov\u00e1bbra is festesz, rajzolsz.<\/b><\/p>\n

Igen, mindennel foglalkozom, ami m\u0171v\u00e9szet. Szeretek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra j\u00e1rni, m\u00e1s koll\u00e9g\u00e1k munk\u00e1it megtekinteni. Megtisztelem ismer\u0151seimet, hogy elmegyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saikra. Ha \u00faj hazai vagy k\u00fclf\u00f6ldi gal\u00e9ri\u00e1kba ny\u00edlik alkalom, hogy elmehessek, ki nem hagyom. Az ember mindig tanulhat.<\/p>\n

Szuromi Lajos
\nDebrecen, 1999. j\u00fanius 28.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

[vc_row][vc_column][vc_column_text]\u00c9GERH\u00c1ZI IMRE \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel szem\u00e9lyesen most tal\u00e1lkozom el\u0151sz\u00f6r, e besz\u00e9lget\u00e9ssorozatnak \u00e9s k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00fcnk, Arany Lajos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsam neves fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, 1992 \u00f3ta a Hortob\u00e1gyi Alkot\u00f3t\u00e1bor vezet\u0151je, k\u00e9pei szerepeltek m\u00e1r moszkvai, toki\u00f3i, n\u00e9met, francia, finn, lengyel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, festm\u00e9nyeit \u0151rzik m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n egyar\u00e1nt. Hetvenes \u00e9veidben j\u00e1rsz, k\u00e9rlek, hogy id\u00e9zd meg mindazt, ami \u0151seidr\u0151l, gyermekkorodr\u00f3l, \u00e9letedr\u0151l, tov\u00e1bbi terveidr\u0151l itt […]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":10535,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"categories":[219],"tags":[29],"class_list":["post-10747","page","type-page","status-publish","hentry","category-irasok_egerhazi_imrerol","tag-29"],"yoast_head":"\nSzuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"[vc_row][vc_column][vc_column_text]\u00c9GERH\u00c1ZI IMRE \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel szem\u00e9lyesen most tal\u00e1lkozom el\u0151sz\u00f6r, e besz\u00e9lget\u00e9ssorozatnak \u00e9s k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00fcnk, Arany Lajos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsam neves fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, 1992 \u00f3ta a Hortob\u00e1gyi Alkot\u00f3t\u00e1bor vezet\u0151je, k\u00e9pei szerepeltek m\u00e1r moszkvai, toki\u00f3i, n\u00e9met, francia, finn, lengyel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, festm\u00e9nyeit \u0151rzik m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n egyar\u00e1nt. Hetvenes \u00e9veidben j\u00e1rsz, k\u00e9rlek, hogy id\u00e9zd meg mindazt, ami \u0151seidr\u0151l, gyermekkorodr\u00f3l, \u00e9letedr\u0151l, tov\u00e1bbi terveidr\u0151l itt […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"\u00c9gerh\u00e1zi Imre\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2020-10-12T09:35:41+00:00\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"129 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en\",\"url\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en\",\"name\":\"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/#website\"},\"datePublished\":\"1999-06-28T09:06:00+00:00\",\"dateModified\":\"2020-10-12T09:35:41+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"\u00c9letrajz\",\"item\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":3,\"name\":\"Writings about Imre \u00c9gerh\u00e1zi\",\"item\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/?lang=en\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":4,\"name\":\"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/\",\"name\":\"\u00c9gerh\u00e1zi Imre\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/egerhaziimre.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre","og_description":"[vc_row][vc_column][vc_column_text]\u00c9GERH\u00c1ZI IMRE \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel szem\u00e9lyesen most tal\u00e1lkozom el\u0151sz\u00f6r, e besz\u00e9lget\u00e9ssorozatnak \u00e9s k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00fcnk, Arany Lajos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsam neves fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, 1992 \u00f3ta a Hortob\u00e1gyi Alkot\u00f3t\u00e1bor vezet\u0151je, k\u00e9pei szerepeltek m\u00e1r moszkvai, toki\u00f3i, n\u00e9met, francia, finn, lengyel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, festm\u00e9nyeit \u0151rzik m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n egyar\u00e1nt. Hetvenes \u00e9veidben j\u00e1rsz, k\u00e9rlek, hogy id\u00e9zd meg mindazt, ami \u0151seidr\u0151l, gyermekkorodr\u00f3l, \u00e9letedr\u0151l, tov\u00e1bbi terveidr\u0151l itt […]","og_url":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en","og_site_name":"\u00c9gerh\u00e1zi Imre","article_modified_time":"2020-10-12T09:35:41+00:00","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"129 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en","url":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en","name":"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n - \u00c9gerh\u00e1zi Imre","isPartOf":{"@id":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/#website"},"datePublished":"1999-06-28T09:06:00+00:00","dateModified":"2020-10-12T09:35:41+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/szuromi-lajos-interjuja-egerhazi-imrevel-1999\/?lang=en#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"\u00c9letrajz","item":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/"},{"@type":"ListItem","position":3,"name":"Writings about Imre \u00c9gerh\u00e1zi","item":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/eletrajz\/irasok-egerhazi-imrerol\/?lang=en"},{"@type":"ListItem","position":4,"name":"Szuromi Lajos interj\u00faja \u00c9gerh\u00e1zi Imr\u00e9vel 1999 j\u00fanius 28-\u00e1n"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/#website","url":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/","name":"\u00c9gerh\u00e1zi Imre","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"}]}},"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10747","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10747"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10747\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10749,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10747\/revisions\/10749"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/10535"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10747"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10747"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/egerhaziimre.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10747"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}