Tamás Ervin, Elhangzott 1972-ben, a budapesti kiállítás megnyitásán

„…A népdal tömör egyszerűségével hatnak a képek…

…a lényegre való törekvés a műveknek legfőbb erénye. Kerül minden felesleget, színekben, részletekben anélkül, hogy ezáltal szegényítené élményét. Biztos érzékkel választja ki azt, ami csak a kép által mondható el…

…A kompozíció kiegyensúlyozottsága, szerkezetisége, a felület (faktúra) gondos megmunkáltsága, a rajzi fegyelmezettség a mérlegelő intellektus jelenlétéről vallanak.

A visszatartott, harsányságot kerülő színvilág egyfajta szemérmes érzelmességet, líraiságot fejez ki. A puritánság mutatkozik meg többek között abban, hogy a térillúzió helyett, az impresszionisztikus, atmoszferikus perspektíva helyett, síkba – két dimenzióban – komponál. Nem elkápráztatni akar, hanem csendes szemlélődésre bírni. Ezért kerüli a nagy kontrasztokat. Borongós színei, határozott körvonalú időn át kiérlelt, érett, önismeretre valló, igényes művészről tanúskodnak. Olyan művészről, aki mindig a valóságból indul ki, de nem leutánozza azt, hanem elmélyült művességgel teszi hozzá a maga emberiségét…

…Korszerű eszközökkel fejezi ki azt a témát, amit belülről ismer és ezért őszintén tud vele azonosulni.”

Tamás Ervin
Elhangzott 1972-ben, a budapesti kiállítás megnyitásán