Égerházi Imre 80 képből álló jubileumi kiállítása, Debrecen, 1999.

Égerházi Imre 9 éves volt, mikor beköltöztek Hajdúhadházról Debrecenbe.
Debrecenben nőtt fel, vált érett festővé, de mindig is kötődött a Hajdúsághoz és Hajdúhadházhoz is. A 90-es években Hadháztól kapott alkotóházat, melyet életműve közel 100 alkotásának a város részére történt adományozásával hálált meg a művész. Később a város díszpolgára lett.
A fentiekkel együtt mégis azt kell mondanunk, hogy Égerházi Imre debreceni festőnek számít. Az itteni képzőművészeti szabadiskolában tanult, mesterei debreceniek voltak, a helyi művészeti és társadalmi élethez kötődött ezer szálon.
Sűrűn látogatta a Déri Múzeum állandó és időszakos kiállításait. Különösen sokat üldögélt Munkácsi Mihály Ecce Homo című alkotása, később a teljes trilógia előtt. Annyira örült, hogy együtt vannak a képek, hogy egyszer engem is elvitt spontán egy délután megcsodálni a hatalmas alkotásokat.
Nem véletlen, hogy teljes életművét bemutató anyagot adományozott kedvenc múzeuma számára. A több mint száz munka átfogja a teljes életművét 1994-ig és minden technikai megoldásából találunk képeket. Rajzok, akvarellek, monotípiák, linómetszetek és olaj táblaképek alkotják a gyűjteményt.
Az ajándékozást a teljes anyagot bemutató tárlat megnyitóján jelentették be. A kiállításra a Déri Múzeumhoz tartozó Medgyessy Emlékmúzeumban került megrendezésre. Az eseményről az országos és helyi médiumok is kiemelten tudósítottak, Égerházi Imrét a 20. század végének egyik vezető alföldi mestereként említve.
A kiállítás jól dokumentált szöveg-, fotó- és videóanyagot tekintve is. Lépjen be a művész csodálatos világába!

Budapest, 2020. július 30.
Égerházi Attila

Kiállítás Égerházi Imre képeiből

(Bevezető az 1999-ben Déry Múzeumban megrendezett kiállítás katalógusából – Dr. Selmeczi László)

Égerházi Imre az Apafy Mihály által 1670-ben megnemesített Bősházi Égerházi Mihály leszármazottja, tősgyökeres hajdú ivadék. Élete minden szálával, minden gyökerével Debrecenhez, a Hajdúsághoz, a Hortobágyhoz köti. A génjeiben hordozott tehetségén kívül semmi sem indokolta, hogy valaha is festővé váljék. A család szociális helyzete, hagyományai, a mindennapi harc a megélhetésért, minden-minden sokkal inkább arra inspirálta, hogy tisztes pénzkereső hivatást válasszon magának. Azonban a képi látásmód iránti hajlama, a színek iránti vonzalma, öröklött tehetsége mindennél erősebbnek bizonyult. Nem járhatott a Képzőművészeti Főiskolára, járt azonban mindenhová és mindenkihez, ahonnan és akitől művészetének mesterségbeli fortélyait elleshette, megtanulhatta. Égerházi Imre művésszé érése, a szakmai felkészülési időszak az átlagosnál hosszabbnak bizonyult, jóval elmúlt 30 éves, amikor először kiállításon bemutatták műveit. Ennek a küzdelmes életszakasznak azonban nagyon sok pozitív hozadéka is volt. Égerházi érett festőként jelent meg Kelet-Magyarország művészi palettáján, művei kezdettől egyszerre tükrözték a valóság elvileg mindenki számára érzékelhető elemeit és a festő belső világát. Azt a belső világot, amelyet generációk küzdelmes élete szigorú erkölcse formált és amely a művész valamennyi alkotásában visszatükröződik. A szerénység, a hivalkodásmentes visszafogottság, a lényeglátás, a belső harmónia, amely tettenérhető a következetes kompozíciós rendben, a színfoltok és a geometriai elemek tudatos alkalmazásában, Égerházi látszólagos statikus képi világának belső dinamikájában, a vezető színárnyalathoz, a lényegkiemelő vezérszínhez választott harmonizált színvariációkban, a művek balladisztikus tömörségében és a művész sajátos, egészen egyedi modernségében. Utóbbi ugyanis olyan elemek újrateremtéséből, átfogalmazásából származik, amelyek csak az ő alkotásain tettenérhetőek, s ott és csakis ott alkotnak eredeti egységet.

Égerházi Imre Debrecen és régiója egyik vezető mestere, aki meghatározó hatást gyakorolt e vidék művészeti életére. Ezt nem elsősorban csak rá jellemző művészetével tette, hanem művészetszervező tevékenységével. Igen nagy mértékben neki köszönhető, hogy Debrecen és a Hajdúság a képzőművészetben ma már nem álmos sziget egy-egy nagyobb formátumú egyéniséggel, hanem olyan műhely, amelyben szinte valamennyi modern képzőművészeti irányzat markáns képviselete megtalálható. Nem elhanyagolható szerepe a hajdúböszörményi Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep munkájában, amelynek megalakulásától, 1964-től alapító tagja, s elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hortobágyi Alkotótábor létrehozásában, amelynek 1981 óta vezetője, s művészeti munkásságának formálásában, irányításában. A Hortobágyi Alkotótábor tevékenységének eredményeképpen Debrecen, a Hortobágy és a Hajdúság ismertté vált, munkalehetőséget biztosított a határon túli magyar festők, grafikusok és fotóművészek számára, művészeket vonzott erre a tájra Japántól Európán át Dél-Amerikáig.

Égerházi Imre maholnap 75 éves. Egy évtizeddel ezelőtt majdnem elindult azon az úton, amely a halhatatlanságba vezet. A Teremtő azonban tudta, hogy még sok feladat vár rá ezen az árnyékvilágon, s azokat kell megoldania a saját örömére, művésztársai munkájának segítésére, s értünk valamennyiünkért, akik e táj lakói vagyunk.

Katalógus
A művész ajándéka

(Cikk az 1999. május 21-én megjelent Hajdú-Bihari Napló-ból)

Debrecen (HBN – A.L.) – Égerházi Imre festőművész a Medgyessy Ferenc-emlékmúzeumban látható – június közepéig prolongált – gyűjteményes tárlatának valamennyi darabját a Déri Múzeumnak adományozza.

A Debrecenben élő művész már a tárlat nyitásán bejelentette a 80 alkotás ajándékozásának szándékát. Május 20-án a megyeháza Csokonai termében Égerházi Imre, illetve Selmeczi László megyei múzeumigazgató, a Déri Múzeum igazgatója a megajándékozott intézmény képviseletében és Láyer József elnök, a megyei közgyűlés ( múzeum fenntartója) nevében aláírták az ajándékozási szerződést. Ennek értelmében a múzeum a képzőművészeti gyűjteményének részeként kezeli az adományt. Selmeczi László a Naplónak elmondta: a debreceni állandó kortárs képzőművészeti galéria egyelőre csak álom, ezért az ajándékba kapott műveket a hazai közönséggel való megismertetés első lépéseként országos vándortárlatot – köztük természetesen megyénkben is – , frekventált kiállítóhelyeken mutatják be, először Siófokon és Keszthelyen. Az életművét még korántsem lezárt alkotó – aki most is nagyméretű festményen és történelmi pannón dolgozik – jelezte: a művészek vágya, hogy alkotásaik olyan méltó helyre kerüljenek, ahol megbecsülik azokat; ez késztette arra, hogy a Déri Múzeumnak adományozza életműve egy részét.

Az ajándékozási dokumentum
Pásztorok a Hortobágyon
Alkony a tanyán
Verhovinai táj
Lengyel táj
Nagyiváni motívumok
Hófogók
Erdélyi táj
Tanya télen
Tél Gyergyóban
Gyergyói táj II.
Alkonyi csend a Hortobágyon
Erdélyi téli táj
Téli fényképezés
Gyergyói házak I.
Virág gyümölcsökkel II.
Gerbera II.
Román házak
Sárga virágok I.
Táj
Hajdúböszörményi tanya
Csángó táj
Kenyérsütés előtt
Asszony lámpával
Lány
Hommage a Bartók
Virágcsendélet I. 1973
Gyergyói ősz II.
Gyergyói táj I.
Fehér virágok II.
Körtés csendélet I.
Napraforgók IV.
Virágcsendélet II.
Körtés csendélet II.
Templomkert
1945 (Földosztás)
Tanyasi esküvő
Jugoszláviai emlék
Befogás
Lányfej
Temetőben I.
Utcán
Hazafelé
Öreg pajták
Temetőben II.
Utcán I.
Utcán II.
Egyedül II.
Hajdúböszörményi táj
Tanya
Ökrös szekér
Kubikosok
Locsoló nő
Tavaszi munkák
Hóviharban
Halászok
Tanyasi iskolások
Tanya
Sarok
Nagybányai dombos táj
Zakopane
Kapáló nő II.
Locsoló nő III.
Fiú
Krumpliszedő
Csokonai
Hajdúhadházi utcarész
Sumen (papír)
Sumeni török temető
Vásár a vadasnál
Leány portré
Tanya
Erdélyi táj
Madár I.
Cifrakapu
Hajdúsági református temető

Kiállítás megnyitó

A kiállított alkotásokról

Ajándékozás a Déry Múzeum részére

Körzeti híradó – Medgyessi kiállítás