A kulturális örökség napjai – Égerházi Imre kiállítás a Külügyminisztériumban, 2014. szeptember 09.

Égerházi Imre
(1925–2001) festőművész

Égerházi Imre 1925-ben született Hajdúhadházon, a 17. században alkotó mezőbándi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottjaként. Kisgyermekként az 1930-as évek elején költözött szüleivel Debrecenbe, ahol késöbb képzőművészeti szabadiskolában tanult. Mestere Menyhárt József festőművész volt. Szülővárosával mindig szoros kapcsolatokat ápolt, 1985-ben életművének jelentős részét adományozta a településnek, és ezt a gyűjteményt élete végéig gyarapította. Hajdúhadház alkotóházat biztosított Égerházi Imrének, amely nem csak műterme volt, hanem a régió művészeinek találkozóhelyévé vált. Halála után az alkotóház emlékházként működik tovább, ahol életművének több mint száz kiemelkedő jelentőségű alkotása tekinthető meg.

Égerházi Imre a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a világon egyedülálló pannókiállítást hozott létre. Megálmodója és létrehozója volt a Hajdúhadházi Galériának is. Sokat tett a városért művészként és művészeti szervezőként, valamint a fiatalok elkötelezett támogatójaként egyaránt. Mindezt elismerve Hajdúhadház 1992-ben díszpolgári címet adományozott a festőművésznek.

Égerházi Imre 1962-től több mint száz egyéni és négyszáz csoportos kiállításon mutatkozott be a nagyvilágnak, az Egyesült Államoktól Európán és Magyarországon át Japánig jutottak el képei.

1964-ben alapító tagja volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek, ahol harminc éven keresztül dolgozott. A hetvenes évek elejétől két évtizden át résztvevője volt az Üzemi Tárlatok kiállítás-sorozatnak, amit az utolsó tíz évben már ő vezetett. 1982-től újraszervezte, és haláláig irányította a Hortobágyi Alkotótábort. A határon túli magyar művészek legkiemelkedőbb magyarországi patrónusaként tartják számon a 60-as évek végétől egészen haláláig. Mindkét művésztelepre – dacolva a rendszerváltás előtti hatalommal – személyesen hívta meg a környező országok magyar művészeit, akiket nyugodt alkotói körülményekkel, kiállítási lehetőséggel, katalógussal, anyagi támogatással és kapcsolatépítéssel segített. Évtizedeken át egyedülálló, nyitott művészeti közösségeket épített magyar festőkből, grafikusokból és fotósokból, akikhez nagy létszámban csatlakoztak művészek a világ minden tájáról. Ezzel a Hajdúságot és a Hortobágyot bekapcsolta a művészet nemzetközi vérkeringésébe.

Égerházi Imre a művésztelepeken végzett munkája és festői minősége révén rendszeresen kapott meghívásokat külföldi alkotótáborokba.
Nemzetközi művésztelepek, ahol Égerházi Imre jelentős időt töltött el (a teljesség igénye nélkül): Gyergyószárhegy, Nagybánya (Románia), Szabadka (Szerbia), Groznjan (Horvátország), Bercsényifalva, Munkács (Ukrajna), Potsdam (Németország), Kazimierz Dolny, Lublin (Lengyelország), Bessans, St. Michel (Franciaország).
Sok országban volt tanulmányúton: Sumen (Bulgária), Klaipeda, Neringa (Litvánia), Jyvaskyla (Finnország). Több ilyen utat Debrecen városa tett lehetővé, munkásságát elismerve és tovább ösztönzve az alkotásra.
A 90-es években a franciaországi St. Michelben a Les Européennes de l’Art en Thiérache tiszteletbeli elnökévé választották.

Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott, 1985-ig hivatalnoki állása mellett, hiszen csak nyugdíjas korára adatott meg neki, hogy kizárólag a festészetre és a művésztelepek szervezési munkáira összpontosíthasson. Családja anyagi biztonságát még az alkotói munkájánál is fontosabbnak tartotta.
Saját művészetének menedzselése mellett sokat tett a művészközösségekért, kollégákért is. Tisztelték és szerették ezért.
Égerházi Imrét már az ezredfordulón az Alföld egyik vezető mestereként tartották számon. Művészete és művészeti szervezőtevékenysége Magyarországon és a határon túl is nagy elismerésben részesült. Élete során huszonegy állami és szakmai kitüntetésben részesült.

Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, életművét reprezentálva a hajdúhadházi Égerházi Imre Emlékházban és a debreceni Déri Múzeumban, valamint különböző jelentős hazai és nemzetközi múzeumokban, közintézményekben és gyűjtőknél.

A kulturális örökség napjai – Kiállítás nyílt a Külügyminisztériumban

(webradio.hu cikke, 2014.09.19.)

Égerházi Imre külföldi élmények által inspirált festményeiből nyílt kiállítás Az Alföld szülötte külföldön címmel pénteken a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) épületében, a kulturális örökség napjaihoz kapcsolódva.
Nagy Anna külügyi szóvivő a tárlat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökség napjain idén 48 ország több ezer olyan helyszíne, épülete nyílik meg, amely az év többi részében a nagyközönség számára nem látogatható. Immár hatodik alkalommal a KKM Bem téri székháza is megnyitja kapuit.
Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár elmondta, hogy Égerházi Imre kiállítása a hétvégi rendezvénysorozathoz kapcsolódik, de a minisztérium könyvtára az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére is összeállított egy tárlatot.
Érdemes körülnézni magában a székházban is, amely három korábbi bérház összekapcsolásával jött létre – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Feledy Balázs művészettörténész emlékeztetett arra, hogy a festők általában ragaszkodnak a saját műtermeikhez, az állandó körülményekhez, sokuk számára ugyanakkor fontosak a friss impulzusok is.
Égerházi Imre is nagyon ragaszkodott szülőföldjéhez, mégis rendkívüli módon szeretett utazni, friss impulzusokat szerezni; mindig nagyon erősen hatott rá az adott táj atmoszférája saját, egységes felfogásán belül – jegyezte meg.
A hétvégén zajló kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne látogatható.

(FOTÓ)(MTI)

Kiállítás nyílik a Külügyminisztériumban

(hirado.hu cikke, 2009.09.19.)

Égerházi Imre külföldi élmények által inspirált festményeiből nyílt kiállítás Az Alföld szülötte külföldön címmel pénteken a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) épületében, a kulturális örökség napjaihoz kapcsolódva.

Nagy Anna külügyi szóvivő a tárlat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökség napjain idén 48 ország több ezer olyan helyszíne, épülete nyílik meg, amely az év többi részében a nagyközönség számára nem látogatható. Immár hatodik alkalommal a KKM Bem téri székháza is megnyitja kapuit.

Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár elmondta, hogy Égerházi Imre kiállítása a hétvégi rendezvénysorozathoz kapcsolódik, de a minisztérium könyvtára az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére is összeállított egy tárlatot. Érdemes körülnézni magában a székházban is, amely három korábbi bérház összekapcsolásával jött létre – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feledy Balázs művészettörténész emlékeztetett arra, hogy a festők általában ragaszkodnak a saját műtermeikhez, az állandó körülményekhez, sokuk számára ugyanakkor fontosak a friss impulzusok is. Égerházi Imre is nagyon ragaszkodott szülőföldjéhez, mégis rendkívüli módon szeretett utazni, friss impulzusokat szerezni; mindig nagyon erősen hatott rá az adott táj atmoszférája saját, egységes felfogásán belül – jegyezte meg. A hétvégén zajló kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne látogatható.

Az alföldi mester munkáiból nyílik tárlat a minisztériumban

(dehir.hu cikke, 2019.09.18.)

Budapest – Hajdúhadházon született és már 13 éve, hogy elhunyt Égerházi Imre. Külföldön készült alkotásaiból a fővárosban nyílik kiállítás.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) című rendezvényen, amelynek keretében a budapesti Bem téri épület ismét megnyitja kapuit a látogatók és a sajtó képviselői előtt. A programsorozatot, valamint a hozzá kapcsolódó „Az Alföld szülötte külföldön – határainkon túl Égerházi Imre festőművész szemével” elnevezésű tárlatot Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár nyitja meg. Az Alföld kiemelkedő mestereként számon tartott festőművész külföldön készült alkotásait Feledy Balázs művészettörténész mutatja be, a rendezvényen közreműködik a Djabe zenekar. A kiállítás fővédnöke Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter.

Égerházi Imre tárlata szeptember 19-én,  pénteken 15 órakor nyílik a Külgazdasági és Külügyminisztérium Aulájában.

Mint az 1925-ben született és 2001-ben elhunyt művész honlapján olvasható, Égerházi Imrét már az ezredfordulón az Alföld egyik vezető mestereként tartották számon. Művészete és művészeti szervezőtevékenysége Magyarországon és a határon túl is nagy elismerésben részesült. Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottaként. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. 1962-től több mint 100 egyéni és 400 csoportos kiállításon vett részt, az Egyesült Államoktól egész Európán és Magyarországon át Japánig. 1964-ben alapító tagja volt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek, ahol 30 éven át dolgozott.

A kulturális örökség napjai – Kiállítás nyílt a Külügyminisztériumban

(kormany.hu, 2014. szeptember 20.)

A kulturális örökség napjaihoz kapcsolódva Égerházi Imre külföldi élményei által inspirált festményeiből nyílt kiállítás Az Alföld szülötte külföldön címmel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) épületében, melyet Dr. Szabó László államtitkár nyitott meg.
Nagy Anna külügyi szóvivő a tárlat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökség napjain idén 48 ország több ezer olyan helyszíne, épülete nyílik meg, amely az év többi részében a nagyközönség számára nem látogatható. Immár hatodik alkalommal a KKM Bem téri székháza is megnyitja kapuit.

Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár elmondta, hogy Égerházi Imre kiállítása a hétvégi rendezvénysorozathoz kapcsolódik, de a minisztérium könyvtára az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére is összeállított egy tárlatot.
Kiemelte, hogy az Égerházi kiállítás azért különleges, mert az Alföld festőjének külföldi utazásai által ihletett alkotásait gyűjti egy csokorba, amelyek ilyen összeállításban eddig még sehol nem kerültek kiállításra. Érdemes körülnézni magában a székházban is, amely két korábbi bérház és a korábbi Legfelsőbb Állami Számvevőszék palotájának összekapcsolásával jött létre – hívta fel a figyelmet az államtitkár továbbá emlékeztetett arra, hogy az épületben a nyílt hétvége folyamán a minisztérium kollégái kalauzolják majd az érdeklődőket az intézmény folyosóin és betekintést engednek az intézmény hétköznapjaiba.

Feledy Balázs művészettörténész emlékeztetett arra, hogy a festők általában ragaszkodnak a saját műtermeikhez, az állandó körülményekhez, sokuk számára ugyanakkor fontosak a friss impulzusok is. Égerházi Imre is nagyon ragaszkodott szülőföldjéhez, mégis rendkívüli módon szeretett utazni, friss impulzusokat szerezni; mindig nagyon erősen hatott rá az adott táj atmoszférája saját, egységes felfogásán belül – jegyezte meg. A hétvégén zajló kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne látogatható.

(MTI/KKM)

Ez az épület nemcsak a diplomácia, hanem a művészetek háza is

(fidesz.hu, 2014.09.19)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a mai napon a hatodik alkalommal nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a Kulturális Örökség Napjai programsorozat alkalmából – mondta Nagy Anna.

A külügyi szóvivő pénteken, a KKM épületében annak kapcsán beszélt erről, hogy megnyitotta a programsorozat részét képező „Az Alföld szülötte külföldön – határainkon túl Égerházi Imre festőművész szemével” elnevezésű tárlatot.
Nagyon köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat, és itt vannak most velünk, mert ez azt jelenti, hogy velünk együtt önök is elhiszik azt, hogy ez az épület nemcsak a diplomácia, vagy a külgazdaság háza lehet, hanem a művészeteké is – fogalmazott megnyitó beszédében Nagy Anna.

Az esemény háziasszonya kitért rá, a Kulturális Örökség Napjai Franciaországból indult több mint 20 évvel ezelőtt, jelenleg 48 ország több ezer intézménye vesz benne részt minden év szeptemberében.
„BÜSZKÉK VAGYUNK ARRA, HOGY ENNEK A KIÁLLÍTÁSNAK A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ADHAT HELYET.”
Ez az a hétvége, amikor azokat az épületeket is meg lehet belülről nézni, amelyek egyébként zárva vannak a nagyközönség előtt. Ilyen hely a világörökség részét képező Külgazdasági és Külügyminisztérium is, amely a mai napon hatodszor nyitja ki a kapuit a látogatók előtt – ismertette Nagy Anna.
A külügyi szóvivő úgy folytatta, ezeken a napokon az érdeklődőknek lehetőségük nyílik rá, hogy megtekintsék azokat a művészeti értékeket és „belsőépítészeti csodákat”, amelyek miatt ilyen rangot adtak ennek az épületnek, emellett pedig „betekinthetnek abba a nem mindennapi közegbe is, ahol az itt dolgozó kollégák és diplomaták élnek.”
Nagy Anna arról beszélt, a mai kiállítás azért különleges, mert az első olyan alkalom, hogy együtt láthatóak Égerházi Imre külföldön készült képei. Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a kiállításnak a mi minisztériumunk adhat helyet – mondta Nagy Anna.
A Kulturális Örökség Napjai egy hihetetlenül jó lehetőséget ad számunkra, hogy kitárulkozzunk, megmutassuk magunkat és egy kicsit mi magunk is megismerjük a saját történetünket – fogalmazott Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár, aki arra invitált mindenkit, jöjjenek el, nézzenek szét az épületben, érezzék annak lelkületét, és ismerkedjenek meg az itt folyó munkával.

Szabó László arról tájékoztatott, az intézményben az Égerházi-kiállítás mellett azt a tárlatot is megtekinthetik az érdeklődők, amit a minisztérium könyvtárának dolgozói az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére állítottak össze.
Az államtitkár Égerházi Imre méltatása kapcsán kitért rá, a festőművészt Debrecenben különösen nagy népszerűségnek örvend, képei számos közintézményben megtalálhatóak, és valóban „ő volt az Alföld festője”.
Szabó László szerint Égerházi Imre képei attól különlegesek, hogy „nagyon emberiek”, színeik harmonikusak és megnyugtatóak. A kormánypárti politikus beszédét követően a festőművész külföldön készült alkotásait Dr. Feledy Balázs művészettörténész mutatta be.

A rendezvényen közreműködött a Djabe dzsesszzenekar, melynek gitárosa, Égerházi Attila, Égerházi Imre festőművész fia konferálta fel azokat a számokat, amelyeket édesapja festményeihez társítva írtak a „Táncolnak a kazlak” című lemezükön.