olaj, farost, 59×77 cm
1972

Este a székelyeknél

Az Este a székelyeknél c. festmény 1972-ben készült. Égerházi Imre szívesen vett részt tematikus pályázatokon, így 1972-ben Bartók Bélával kapcsolatos nemes alkotói versengésben is. A pályázatra készített alkotás témájául a magyar zeneszerző géniusz Este a székelyeknél című művét választotta. A témaválasztás azért is volt nagyon szerencsés, mert a ’70-es évek elején telítődött a festőművész az erdélyi élményeivel, különösen a székely és csángó tájakkal, emberekkel és motívumokkal.
A kép jobb oldalán látható Bartók Béla portréja profilból, míg az alkotás többi részében egymásra úsznak a zeneművel kapcsolatos motívumok.
A festményre jellemző a ’70-es években használt barnás Égerházi-színek, valamint a ’60-as évek végétől domináló erőteljes fekete kontúrozás.
Az Este a székelyeknél c. olajfestmény a ’70-es évek első felének kiemelkedő Égerházi Imre alkotása, témáját, szerkesztését és minőségét tekintve is.

Égerházi Imre festés közben folyamatosan hallgatott zenét. Többször mesélt arról, hogy a zenehallgatás élménye sokszor befolyásolta alkotás közben, néha szinte vezették a kezét a dallamok. Az Este a székelyeknél is mély benyomást tett rá, ennek hatására alakult ki a kép teljes karaktere.

30 évvel később a művész fia, Égerházi Attila megfordította az alkotási folyamatot, mert zenekarával a festmények adta inspirációk alapján írtak zenét a Táncoltak a kazlak című albumhoz. A koncepció és az album nagyon sikeres volt, ez indította el a világzene/jazz fúziós együttes nemzetközi karrierjét. Egy véletlen folytán 2020-ban ismét egy hasonló tematikájú albumot készített a Djabe zenekar, ezúttal azonban a kezdő motívációt Steve Hackett, a Genesis gitárosa adta meg. Feleségével, Jo-val írtak szöveget a 2020-as Djabe stúdióalbumhoz, miközben Égerházi Imre Mondák, legendák című festményét nézegették, és megalkották a Csodaszarvas című verset.

A festmény Égerházi Attila tulajdona.