Kritikák, méltatások

„…Jó néhány éve festi azt a tájat, amely segítségével leginkább kifejezheti magát. Erős kontúrokkal síkszerűen fogalmazott festményei aprólékosan kidolgozott, sötét okker, barna felületein újra és újra az erdélyi csíki táj bukkan fel. Erdélyi élményeiből festett képei több mint a természeti néprajzi egység dokumentációi…” Szabó ErnőHajdú-Bihari Napló, 1987. III. 12.

„…A Hajdúság szülöttje, de nemcsak a szűkebb haza szerelmese ő, hanem távoli tájaké is. A hajdúság házainak, embereinek festője otthon van a gyimesi és gyergyói tájakon, a hegyek körülölelő csendjében, s művészetével nekünk is otthont teremt benne. A szecesszió új vonásait ötvözi a népművészethez közel álló vonásokkal.Így fér össze a világos és pontos megfogalmazás a meseszerű elemekkel, a balladai hangulattal…” […]

„Égerházi Imre olajképe, A pusztuló kutak emlékére, – ha lehet ilyen – expresszív konstruktivista kép, az alföldi gémeskutak búcsúztatója.” Kenessei AndrásMagyar Hírlap, 1984. VIII. 31.

„Ha témavilágát és főleg festői, grafikai kifejezésmódját vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy saját, mindenki másétól különböző stílust küzdött ki az évek során, noha formanyelvének komponensei nem ismeretlenek. Az a mód azonban, ahogy a komponensekből felépült az Égerházi-alkotás képi világa, sajátos és eredeti. Arra példa, hogyan ötvözhetők különböző, olykor egymásnak ellentmondó elemek harmonikus egységbe, autonóm esztétikai minőségbe… …A szecesszió felé kanyarodott, megragadta […]

„…Meleg, puha színárnyalatai, amelyek az ellentétek drámaiságát a kívánatos feszültséggel aligha közvetítették, annál korlátlanabbul sugározták az otthonos táj szeretetét – a szeretett tájak otthonosságát. Persze, hogy ez az otthonosság szépséggel forrt egybe a szépség motívummal, színnel, formával. Égerházi Imre lemondott a külsőséges gazdagításról, a fény és árnyék fokozó szerepéről, a részletezés érzéki teljességének illúziójáról. Formában, színben, szerkezetben az egynemű ritmus […]

„Alkotásait elsősorban a témaválasztás, a letisztult stílus, a fegyelmezett szerkesztési mód, a belső harmónia és a humánum teszik egyénivé és vonzóvá.”„A festmények magukon hordozzák Égerházi Imre művészetének valamennyi jellemző jegyét. Tükrözik azt a képességét, hogy festői élményét, mondanivalóját tömören, a lényeget kiemelve, minden feleslegeset elhagyva ábrázolja.Következetesen épített fel magának egy képi világot. Őszintén azonosul témáival és megtalálta a kifejezés egyéni, […]

„Égerházi Imre egyike azoknak a debreceni festőknek, aki tehetsége, önmaga iránt támasztott igényessége, fegyelmezettsége, s magas fokú embersége révén emelkedett azok közé, akik Debrecen képzőművészeti életét új színekkel gazdagítják.” „Természete puritán, amely épp ez által tud lényegre törni, mivel minden feleslegeset elhagy, tud és mer elvonatkoztatni. Egyetlen képe sincs, amelyeken akár a színek, akár a kompozíció harmonikusságát bármi is megzavarná.” […]

„A képszerkesztés rendkívülien feszes, a plasztikai egyensúlyra sokkal nagyobb gondot fordít a művész, mint korábban. Az ívelt határoló vonalakkal önmagukban zárt síkformákat hoz létre: köröket, tojásdad formációkat. Ezek elrendezésével teremti meg aztán a felület harmadik kiterjedésének érzetét. A képek dinamikus hatását tovább fokozza azzal, hogy a körkörös vagy lágy hajlatú síkidomokba szerkeszti azokat a tárgyakat, amelyeknek képi megjelenítésére szolgál a […]

„…Mi jellemzi piktúráját? Az erős szerkezetiség, amelyet az utóbbi években festőiségének előnyére bizonyos fokig ellazított. Ha fel is szabdalja képeinek terét, az egység változatlan, s egy-egy grafikailag határolt területet rendkívül finom valőrözéssel, érzékeny színátmenetekkel munkál meg. Festői alkata sok árnyalatú, a látványt fegyelmezett gondossággal mérlegeli anélkül, hogy képeinek érzelmi hangulatát csökkentené…” Dr. Tóth ErvinMunka, 1972. XII.

„Úgy látszik, van valami igazság abban, hogy az ősi örökség akár századok múlva is visszaüt. Valamely művészi mesterséghez való hajlam, tehetség, mint búvópatak a felszínre tör és az utódban újjászületik. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Égerházi Imre egyik ősét, mivel megelégedésére festette ki Gyulafehérvárott az udvari tanácstermet és az alvinci kastély falait, mennyezetét, „Képíró” előnévvel újra nemesítette. De az onnan […]

„…Figurális képeit konstruktívan építi fel, szorosan kötődik valamilyen konkrét témához vagy jelenséghez. Színvilága határozott, mély tónusban dolgozik, szereti a sötét kontúrokat. Ezzel mintegy meghatározza formáinak hatóerejét, egyben ragaszkodását a vonal és rajz tisztaságához.”Mondanivalója egy ember őszinte megnyilvánulása a festészet örök szép nyelvén keresztül. Dr. Ury EndrénéA Kiállítási Intézmények (Műcsarnok )által kiadott 1972-es önállóKiállítás katalógusából