Kritikák, méltatások

„…Sutánius: Arteem quaevis allit terra. Magyarra fordítva: a művészetet az egész földön megbecsülik, vagy szabadon; a művész hazája a nagyvilág.Égerházi Imre festőművész 1960. évi első jelentősebb kiállítása (Debrecen) óta nagy utat tett meg. A Hortobágyi Alkotótábor vezetőjeként Franciaországtól – Japánig, Finnországtól – Amerikáig megismerték eredeti karakterű művészetét, melyre a kiegyensúlyozottság, a nyugalom és az emberi humánum a jellemző. Alkotásai a […]

„Bármely közös kiállítás képi környezetében már messziről rá lehet mutatni egy Égerházi festményre, a sajátosan megszerkesztett formákra, színekre, anélkül, hogy az harsányan, rikítóan kínálná magát.Égerházi Imre egyéniségéből hiányzik a kitüremkedni vágyó magamutogatás. Az Ő képei egy-egy jó novellával rokoníthatók. Tömör, feszes, nem tűr mellébeszélést, a lényegre szorítkozik, mégis meghökkent, továbbgondolásra indít.Égerházi Imre képi novellisztikája – hogy ennél a hasonlatnál maradjak […]

„…A vertikálisan megnyújtott képek a valóság látszólag más, mégis általánosan érvényes szeletét adják, s amennyiben a vertikális kompozíción belül horizontális cselekmény-, illetve motívumvonalak fogalmazódnak meg, az ember világban való egyensúlya, az úgynevezett egyetemes kereszt rajzolódik ki ezáltal. Jól látható, hogy a már állandó jelentéssel társított, mély szociografikus, etnografikai és népművészeti ismeretekről is tanúskodó választások nyomán képre fogalmazódó tárgyi környezetben megjelenő […]

„…Mintha azt szuggerálná nézőjére, Illyéssel szólva: „harmóniát, rendet, igazit, vagy belevész a világ”. Visszafogott tónusú, árnyalt, meleg pasztellszíneivel is sugalmazza ezt – de nem kiabálva. Mert épp az egyensúlyozott szerkesztés áll a maga csendességével, puritanizmusával a legélesebben szemben a mai káosszal, homállyal, mellébeszéléssel. S az, hogy alkotói fegyelme minden képi locsogást kerül, a világot patikamérlegre tevő intellektusa csak a fontosnak […]

„A képek kitűnőek, nagyon-nagyon szépek, egy másfajta képét mutatják a Hortobágynak, a Hajdúságnak, a hajdú embernek, mert a táj ugye állandó, az ember rajta mindig változik, mint az irodalomban is, és mint az irodalomban is nem csak azt festi az ember, a költő amit lát a tájban, hanem a maga arcát is rárajzolja, ugyanígy van ez a képzőművészetben és a […]

„…Művészetére a sokféleség jellemző. A sokféleség a technikában és mondanivalóban jelenik meg, -hiszen egyaránt otthon van ő a grafika világában – tus és filctoll rajzai éppúgy karakteresek, mint monotípiai vagy rézkarc, linóleum nyomatai. Akvarelljeinek szinte légies finomsága, olajfestményeinek markáns „égerházis” vonalvezetése, színhatása ragadja magával a szemlélőt. …” Dr. Pintye FerencÉgerházi Imre grafikai kiállításának megnyitójából(1995. Brassay Galéria Debrecen)

„…Mindent megtanult a mesterségből, hol csavargó festők mellett ácsorogva, hol a kirekesztettek ablakon beleső reménységével, hol tudatosan. Ez az erkölcsi mentalitás: a minél teljesebb megismerés vágya döntő mozzanata életművének. Mert ez a konok következetesség alakította viszonyát a világhoz. Hűségét a fajtájához, a hajdúkhoz, az erdélyi ősökhöz, akiknek génjei évszázadokon át jutottak el az ő alkotó kezéhez. Ez a kikezdhetetlen ragaszkodás, […]

„Égerházi Imre rajzaiban az emberi élet, a környezet széles skáláin áll előttünk. Portrék, aktok, a hajdúsági ember és táj mellett felsorakoznak az erdélyi tájak és emberek örömeikkel, gondjaikkal, múltjukkal és jelenükkel, felcsillantva a jövő reménységét is.…Rajzművészetében a valóság nemesebb, maradandóbb lesz, eszmeileg távolabb tekintő gondolatokkal a hétköznapok egyhangúsága fölé emelkedik, ezáltal teljesíti a művészet feladatát, mert nem egyszerűen megörökít, hanem […]

„Alapvető egyéni alkotói sajátsága a megismert, átélt környező valósághoz ragaszkodás, az élmények festői nyelven, festői, grafikusi eszközökkel való megjelenítése, ami más szóval azt jelenti, hogy a művész ezer szállal kapcsolódik világához, ennek jelenségeihez, életmegnyilvánulásaihoz, s azt elragadó gazdagsággal igyekszik kifejezni.Több ez azonban, mint puszta realizmus: Égerházi művészetében is lejátszódik a csoda; a valóságnak egy magasabb, nemesebb, maradandóbb szintre való emelése, […]

„Életkori helyzetemnél fogva, a hatvanas évek vége óta követhetem nyomon Égerházi Imre festőművész alkotói pályájának alakulását. Mindig egyéni és eredeti karakter volt; de közben egyre nagyobb mértékben meghatározó szereplője a Debrecen és a Hajdúság képzőművészeti életének. Egy festő – akinek munkásságában egyre hangsúlyosabb megítélést kell, hogy kapjon a művészetszervezői tevékenység.Keresi a domináns, jellegzetes motívumokat, kiemeli őket eredeti, szürke hétköznapiságukból. Nagyon […]