Kritikák, méltatások

Vitéz Ferenc, „Konok magyarság” (Nagyítás, 2010. május 26.)

Sós Pista találkozása Bende Julival
„Konok magyarság” Világszerte (Japántól Amerikáig) a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep az egyik védjegye a hagyományőrző kortárs magyar festészetnek a ma is működő alkotótáborok között. Hogy emblémává válhatott (s a határon túli magyar alkotók hazatalálásának és találkozásának helyévé már az átkosban is), abban meghatározó szerepe volt vezetőjének, az idén 85 éve született, kilenc éve balesetben elhunyt Égerházi Imrének. Halála óta (egyik fiának, […]
Read More

Béres László, részlet Égerházi Imre Lečzna (Lengyelország) városban 1998. június 2-ai önálló kiállításának megnyitó beszédéből

„…Sutánius: Arteem quaevis allit terra. Magyarra fordítva: a művészetet az egész földön megbecsülik, vagy szabadon; a művész hazája a nagyvilág.Égerházi Imre festőművész 1960. évi első jelentősebb kiállítása (Debrecen) óta nagy utat tett meg. A Hortobágyi Alkotótábor vezetőjeként Franciaországtól – Japánig, Finnországtól – Amerikáig megismerték eredeti karakterű művészetét, melyre a kiegyensúlyozottság, a nyugalom és az emberi humánum a jellemző. Alkotásai a […]
Read More

Tóth-Máté Miklós, elhangzott 1997. március 20-án a Fény Galériában

„Bármely közös kiállítás képi környezetében már messziről rá lehet mutatni egy Égerházi festményre, a sajátosan megszerkesztett formákra, színekre, anélkül, hogy az harsányan, rikítóan kínálná magát.Égerházi Imre egyéniségéből hiányzik a kitüremkedni vágyó magamutogatás. Az Ő képei egy-egy jó novellával rokoníthatók. Tömör, feszes, nem tűr mellébeszélést, a lényegre szorítkozik, mégis meghökkent, továbbgondolásra indít.Égerházi Imre képi novellisztikája – hogy ennél a hasonlatnál maradjak […]
Read More

Vitéz Ferenc, (Hajdú-Bihari Napló 1996. november 30.)

„…A vertikálisan megnyújtott képek a valóság látszólag más, mégis általánosan érvényes szeletét adják, s amennyiben a vertikális kompozíción belül horizontális cselekmény-, illetve motívumvonalak fogalmazódnak meg, az ember világban való egyensúlya, az úgynevezett egyetemes kereszt rajzolódik ki ezáltal. Jól látható, hogy a már állandó jelentéssel társított, mély szociografikus, etnografikai és népművészeti ismeretekről is tanúskodó választások nyomán képre fogalmazódó tárgyi környezetben megjelenő […]
Read More

Részlet Arany Lajos “Ihlet a rónán” c. könyvéből (1996)

„…Mintha azt szuggerálná nézőjére, Illyéssel szólva: „harmóniát, rendet, igazit, vagy belevész a világ”. Visszafogott tónusú, árnyalt, meleg pasztellszíneivel is sugalmazza ezt – de nem kiabálva. Mert épp az egyensúlyozott szerkesztés áll a maga csendességével, puritanizmusával a legélesebben szemben a mai káosszal, homállyal, mellébeszéléssel. S az, hogy alkotói fegyelme minden képi locsogást kerül, a világot patikamérlegre tevő intellektusa csak a fontosnak […]
Read More

Cine Mihály, elhangzott a Budapest Vármegye Galéria megnyitóján, (1995. XI. 8.)

„A képek kitűnőek, nagyon-nagyon szépek, egy másfajta képét mutatják a Hortobágynak, a Hajdúságnak, a hajdú embernek, mert a táj ugye állandó, az ember rajta mindig változik, mint az irodalomban is, és mint az irodalomban is nem csak azt festi az ember, a költő amit lát a tájban, hanem a maga arcát is rárajzolja, ugyanígy van ez a képzőművészetben és a […]
Read More

Dr. Pintye Ferenc, Égerházi Imre grafikai kiállításának megnyitójából (1995. Brassay Galéria Debrecen)

„…Művészetére a sokféleség jellemző. A sokféleség a technikában és mondanivalóban jelenik meg, -hiszen egyaránt otthon van ő a grafika világában – tus és filctoll rajzai éppúgy karakteresek, mint monotípiai vagy rézkarc, linóleum nyomatai. Akvarelljeinek szinte légies finomsága, olajfestményeinek markáns „égerházis” vonalvezetése, színhatása ragadja magával a szemlélőt. …” Dr. Pintye FerencÉgerházi Imre grafikai kiállításának megnyitójából(1995. Brassay Galéria Debrecen)
Read More

Bényei József, (Égerházi Imre festőművész Jubileumi Albuma előszavából részlet, 1995)

„…Mindent megtanult a mesterségből, hol csavargó festők mellett ácsorogva, hol a kirekesztettek ablakon beleső reménységével, hol tudatosan. Ez az erkölcsi mentalitás: a minél teljesebb megismerés vágya döntő mozzanata életművének. Mert ez a konok következetesség alakította viszonyát a világhoz. Hűségét a fajtájához, a hajdúkhoz, az erdélyi ősökhöz, akiknek génjei évszázadokon át jutottak el az ő alkotó kezéhez. Ez a kikezdhetetlen ragaszkodás, […]
Read More

Imola Lenkey István, (ÉGERHÁZI IMRE grafikái könyv előszavából részlet, 1992)

„Égerházi Imre rajzaiban az emberi élet, a környezet széles skáláin áll előttünk. Portrék, aktok, a hajdúsági ember és táj mellett felsorakoznak az erdélyi tájak és emberek örömeikkel, gondjaikkal, múltjukkal és jelenükkel, felcsillantva a jövő reménységét is.…Rajzművészetében a valóság nemesebb, maradandóbb lesz, eszmeileg távolabb tekintő gondolatokkal a hétköznapok egyhangúsága fölé emelkedik, ezáltal teljesíti a művészet feladatát, mert nem egyszerűen megörökít, hanem […]
Read More

Tóth Béla, Égerházi Imre grafikái, album 1989

„Alapvető egyéni alkotói sajátsága a megismert, átélt környező valósághoz ragaszkodás, az élmények festői nyelven, festői, grafikusi eszközökkel való megjelenítése, ami más szóval azt jelenti, hogy a művész ezer szállal kapcsolódik világához, ennek jelenségeihez, életmegnyilvánulásaihoz, s azt elragadó gazdagsággal igyekszik kifejezni.Több ez azonban, mint puszta realizmus: Égerházi művészetében is lejátszódik a csoda; a valóságnak egy magasabb, nemesebb, maradandóbb szintre való emelése, […]
Read More

Dr. Éles Csaba (1989)

„Életkori helyzetemnél fogva, a hatvanas évek vége óta követhetem nyomon Égerházi Imre festőművész alkotói pályájának alakulását. Mindig egyéni és eredeti karakter volt; de közben egyre nagyobb mértékben meghatározó szereplője a Debrecen és a Hajdúság képzőművészeti életének. Egy festő – akinek munkásságában egyre hangsúlyosabb megítélést kell, hogy kapjon a művészetszervezői tevékenység.Keresi a domináns, jellegzetes motívumokat, kiemeli őket eredeti, szürke hétköznapiságukból. Nagyon […]
Read More